Az alacsony önértékelés mellé gyakran társul szorongás, ingerlékenység, negatív érzelmi állapot és pesszimizmus. Belső feszültséghez vezet, ha az „én” értékessége folyamatos kérdéssé válik és ez állandóan jelen van a tudatunkban. Ettől kezdve az alacsony önértékelésű ember viselkedését az a rendkívül erős vágy határozza meg, hogy mások és ezáltal saját maguk elfogadását is elnyerjék, illetve görcsösen védekezik annak elvesztésével szemben. Mindez sérülékenységhez vezet és a későbbiek során énképét és önbecsülését mások éppen aktuális ítélete fogja meghatározni.
A magas önértékeléssel rendelkező személyek a bekövetkezett eseményeket gyakran magyarázzák maguk előnyére és a pozitív következményeket önön kompetenciájuknak tulajdonítva, míg az alacsony önértékelésű egyéneknél nem jelenik meg ehhez hasonló ítélet. Ismerős az a helyzet, amikor a saját sikereidre csak vállrándítással reagálsz azzal a felkiáltással, hogy csak szerencséd volt, míg a kudarcot kizárólag saját hibáidra vezeted vissza?
Ez azzal magyarázható, hogy az alacsony az önértékelés mellé minden esetben bizonytalan énkép is társul. A sikerhez vezető úthoz elengedhetetlen feltétel az egocentrikus gondolkodás (azaz amikor minden rossz dolgot saját hibánknak tulajdonítunk) átformálása, szélesítése.
Az önismereti tréning és megküzdési módszereink kiszélesítése még sajnos nem része a nemzeti alaptantervnek, ezt vagy autodidakta módon önállóan tudjuk elsajátítani vagy célzottan szakember segítségével pszichológiai tanácsadás, karrier coaching, illetve önismereti vagy autogén tréning során.
Pakai-Szűcs Réka pszichológus, pár -és családterapeuta, szexuálszakpszichológus-jelölt
A blogbejegyzést Pakai-Szűcs Réka (Pszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!
Komment írása