Miért olyan különösen nehezek a hétfők?

Sokan nem igazán rajonganak a hétfőkért, aminek több oka is lehet. 

Az egyik, hogy a test természetes ritmusa könnyen „megzavarodik” a hétvégén.  Ugyanis az alvás ritmusának 5-6 naponkénti megváltoztatása megzavarja a test természetes ritmusát, főleg azok esetében, akik a hagyományos hétfőtől péntekig tartó munkahetet követik. Hétvégén pedig eltér az alvásrendjük a hétközben megszokottól, később kerülnek este ágyba és reggel tovább alszanak. Így még ha vasárnap éjjel jól is alszanak, hétfőn érezhetik magukat fáradtnak, ingerlékenyebbnek, türelmetlennek, vagy elégedetlennek. 

Emellé a lehető legtöbb programnak a hétvégébe zsúfolása is megerőltetőbbé és fárasztóbbá teszik azt, főleg ha többet esznek és isznak ilyenkor az emberek, mint általában, ami mind extra érzelmi és logisztikai energiát igényel. 

A szabadság érzésének elvesztése is lehet az oka annak, hogy a hétfő közeledtével sokan csalódottságot és aggódást éreznek, mert tudják, vissza kell térniük a feladataikhoz és nem úgy töltik az idejüket, ahogy szeretnék. Ez hatalmas érzelmi váltást igényel tőlük hétfőn. Amíg a két napos hétvégén a szabadság érzését és lazítós pillanatokat élhettek meg (pl. késői ébredés, közös ebéd a családdal, barátokkal), addig hétfőn át kell térniük a munkahelyi rutinra, a kötelezettségekre és a felelősségvállalásra. Ez különösen nehéz lehet, ha a munkahelyen nincs befolyásuk az idő múlása felett, nincs beleszólásuk a dolgokba, elveszítették a függetlenségüket és az irányítást, mert mások határozzák meg, hogy töltsék az idejüket. 

Ha nem szereti valaki a munkáját, sőt még azt kifejezetten stresszesnek is tartja, esetleg van egy követelőző főnöke, egy barátságtalan kollégája, ez mind gyakori oka a hétfő miatti aggódásnak, a vasárnap esti szorongás, depresszió érzésének, továbbá a hétfői munkakezdéssel kapcsolatos elégedetlenség érzésének. 

Azonban akik szeretik a munkájukat, azoknak is szembe kell nézniük olyan stresszorokkal és időszakokkal, amelyek nagyobb kihívást jelentenek.  Például amikor nem esik egybe a munka a céljaikkal, a hétfő a céltalanság érzését idézheti elő és ez meg is nehezíti azt.  Fontos megjegyezni, hogy azok esetében is, akik lelkesednek a munkájuk iránt, teljesen rendben lévő, hogy negatív asszociációik vannak a hétfőkkel kapcsolatban, ugyanis ez is emberi. Továbbá megkönnyíti a helyzetet, ha elfogadják, hogy még a legjobb munkák esetében is vannak küzdelmek és nehezebb időszakok, akkor nem érdemes a stressz ellen küzdeni, hanem azzal együtt haladva érdemes azt felhasználni a célok élérésére. 

Különösen nehéz lesz a hétfő azok számára, akik nem készülnek fel sem érzelmileg, sem logisztikai szempontból a következő hétre.  Így már tudat alatt kudarcra vannak előhangolva, mert hétvégén nem foglalkoztak ezekkel a kevésbé élvezetes és negatív érzéseket okozó tennivalókkal. 

Kultúránkban az a munkahelyeken uralkodó hozzáállás, miszerint a hétfő hétköznapi ellenséggé vált, így kvázi az lett az elvárás, hogy „gyűlöld a hétfőket”.

Nem megfelelő munka és magánélet egyensúlya esetén a hétfővel kapcsolatos negatív érzések jelzés értékűek lehetnek arra vonatkozóan, hogy lassítsanak és tartsanak szünetet azok, akik minden idejüket munkával töltik. Keményen dolgozni egész héten, csak vasárnap pihenő napot tartani nem elég arra, hogy felkészüljünk, és belevessük magunkat a következő hétbe. Valójában, a „hétfő” a kiégés jele lehet, és arra utalhat, hogy ideje újraértékelni ezeket a hosszú munkaórákat a szellemi megterhelés leküzdése érdekében. 

A másokkal való interakcióba kerülés a munkahelyek velejárói, ráadásul a dolgozókat még egymáshoz is hasonlítgatják, ami megterhelő lehet. Ennek ellenére a társas interakciók hiánya is növelheti a szorongást vasárnap este, mivel olyanok vagyunk, mint a „szociális állatok”, és az egyik fő szociális státuszunk a munka, így az is szorongás növelő hatású lehet, amikor szünetet tartunk belőle. 

Annak, aki az átmeneteket nehezen éli meg, a hétfő is nehezebb lehet, mivel ez az ismeretlennel való szembenézést és olyan átmeneteket tartalmaz, amiken előtte, utána és közben is aggódhatnak. Például új munkahét, új iskolahét kezdete. Az emiatti aggódás gyökerezhet az elvált szülők gyerekei esetében (mind a szülők, mind a gyerekek számára) abban, hogy hétfőn kell „házat váltaniuk”. Vagy a távkapcsolatban élőknél, hogy hétfőn mondanak búcsút a partnertől és ez nagyon lehangoló érzés lehet. 

Hétfőn még a teljes ismeretlen hét előttünk áll, és lehet, hogy előre látjuk az összes lehetséges stresszt, ami ránk vár. Szerdára már magabiztosabbnak érezzük magunkat amiatt, hogy képesek vagyunk túljutni a felmerülő kihívásokon és így, hogy már két-három napon túl vagyunk, visszazökkentünk a rendes kerékvágásba. Sajnos hétfőn még meginoghat ebben a hitünk, hogy képesek vagyunk elviselni mindazt a stresszt, amivel az egész hét fenyeget, de csütörtökön már tudunk a hétvége és a hozzá kapcsolódó pozitív gondolatok felé fordulni.

Mivel jutalom orientált kultúrában élünk, ezért nehéz örömöt és célt találni a munkában, mert jutalomként a célra koncentrálunk. Külső jutalom például a főnök dicsérete, a fizetés emelés, vagy az előléptetés, és a motivációnkat nem olyan belső forrásokban keressük, mint például büszkeség amiatt, hogy valamit alaposan elvégeztünk, kis személyes célok a munkában, vagy egyszerűen csak a tőlünk telhető legjobban megcsinálni valamit azzal szemben, hogy versengünk azért, hogy a legjobbak legyünk. Nem csoda, hogy a hétfőinkből hiányzik az öröm.

Akik a hétvégéken élnek és a hétvégi élmények a minden, ami számít, szemben a hétköznapokkal, amikor rá kell csukniuk az ajtót a 48 órás szabadságukra, az „igazi” életükre, azoknak a hétfő tényleg nehéz lehet. Olyan, mintha kettős életet élnének. Az egyik a számlák kifizetése és a munkába járás, a másik a hétvége, amikor a személyes örömeikért élnek. Ilyen gondolkodásmód esetén érdemes megpróbálni egyesíteni a kettőt. 

Nem véletlen, hogy a hétfő megihlette a zenészeket is. Született jó pár népszerű dal, a nem annyira nagy népszerűségnek örvendő hétfőről: 

Bangles : “Manic Monday”.

Boomtown Rats : “I Don’t Like Mondays” 

Mamas & the Papas: “Monday, Monday” 

Carpenters: “Rainy Days and Mondays”