A kríziseink esélye

A krízis görögül válságot, változást és fordulatot jelent; vagy a kínai fordítás szerint: az út, esély vagy egy konfliktussal összefüggő döntés állhat ilyenkor a középpontban. Tehát egy olyan helyzet, amelyben eldőlnek a dolgok. Mivel „lehetetlen felnőnünk testi, lelki és kapcsolati sebek nélkül” (Bagdy Emőke), így ha sikerül megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek előre visznek, segítenek, akkor az ember élete gyógyul, gazdagszik és érik.

A krízis tehát jó alkalom a változásra, a változtatásra. Ha a személy képes változni, változtatni, akkor elkerülhető egy nagyobb krízis, például a depresszió vagy a válás. Egy megoldott krízis hozza létre a legnagyobb emberi változásokat.

A lélektani krízis:

A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza, egy olyan átmeneti, bizonytalan állapot, mely aktuális fenyegetettséget jelent számára, amelyben minden figyelme, erőfeszítése erre a helyzetre irányul. A krízis mindig fordulópontot jelent, olyan szakasz lehet az életünkben, amely óriási növekedési lehetőségeket rejt magában, ám ilyenkor fokozottabban sérülékenyek is vagyunk.

Ilyenkor a múlt és a jövő eltávolodik, illetve átértékelődik, és a jelen elveszti kapcsolatát a múlt tapasztalataival és a jövő lehetőségeivel. Elvész a kapcsolatunk a minket körülvevő akár jó helyzetekkel, eseményekkel és emberi kapcsolatokkal; csökken a biztonságérzetünk és az érzelmi terhek elviselésére való készségünk. Fokozott lehet a szorongás és frusztráció érzésünk, a helyzettel való hatékony megbirkózásra átmenetileg nem vagyunk képesek.

A krízis, mint esély:

Azonban minden krízishelyzet, legyen bár nagyon fájdalmas, nem csupán veszteséget jelent, hanem kihívást is, a lehető legteljesebb önmegvalósításra, újabb kötődések kialakítására és az érettebb emberré válásra.

Életünkben mindig bekövetkezhet valami váratlan fordulat, így legjobb, ha mindig úton vagyunk, bővítjük tudásunkat, élményeinket és később újfajta megközelítéssel tekinthetünk vissza illetve élhetjük át azokat. A megújulás során gazdagodunk, magunkra találunk, hitelesebbek leszünk és kiteljesedik életünk. Vagyis magunkban hordozzuk az újjászületést, a változás lehetőségét.

A változás során önmagunk új oldalait ismerhetjük meg, újra felfedezhetjük magunkat: új viszonyba kerülhetünk magunkkal és másokkal, új képességekre tehetünk szert, önbizalomtelivé válhatunk. Megtanulhatunk akár egyedül lenni, több kockázatot vagy konfliktust vállalni, vagy épp több humorral tekinteni magunkra, másokra és a külső-, belső világunkra. Továbbá nagyobb felelősséget is vállalhatunk magunkért, az érzéseinkért és azért, hogyan tekintünk egy adott élethelyzetre. Egyszóval nyitottabb emberekké válhatunk.