Függőségi játszma

Viszont ezzel önmagát kárhoztatja arra, hogy egész életében kiszolgáltatott legyen, aki folyamatosan várakozó álláspontba helyezkedik, és sohasem lesz sem érzelmileg kielégített, sem az élete nem lehet teljes és elégedett.

A társfüggő személy lényeges sajátossága, hogy kontrollja alatt tartja a külvilági eseményeket, az embereket és más dolgokat. Ezzel próbálja mederben tartani belső érzései és késztetései felett. Vagyis a hatalom és a kontroll mozgatja az ilyen személy életét, aki folyamatosan küzd azért, hogy kitöltse a belső világában tapasztalt érzelmi űrt.

Tehát függőek lehetünk attól is, hogy valakihez túlságosan kötődünk. Vagyis a sajátos emberi kapcsolatokban, a párkapcsolatokban is létrejöhet ez a függőség. A kifejezés arra utal, hogy az egyén nem tanulta meg az önállóságot, folyamatosan egy másik személytől, annak véleményétől, beleegyezésétől függ; és szorongással tölti el őt a függetlenség, az egyedüllét, a magány gondolata.

A „függőségi játszmát” játssza, vagyis feladja saját egyéniségét, mindig az van, amit a másik akar, és a függő hozza sorban az áldozatokat. Ez valamennyire rosszul esik neki, de azt a tükröt mutatja partnere felé, hogy „mindezt elviselem érted, miattad”.

Legtöbbször a többi érzelmi kapcsolatát elhanyagolja, vagy meg is szünteti, csak a partner létezik számára. Ez szorosan összefügg az ok nélküli féltékenységgel és hamis őszinteséggel – hamissággal, hiszen végig azt mutatja partnere felé, hogy mindaz jó neki, amit a partner csinál, de valójában csak tűr.

A következő részekben megnézzük, hogy milyen tényezők, a párkapcsolatban milyen jellemzők, viselkedésminták, érzések és gondolatok utalhatnak társfüggőségre.

Az előzmények itt: 
https://pszichologuskereso.hu/blog/fugges-vagy-fuggoseg#overlay-context=blog
https://pszichologuskereso.hu/blog/fuggok-paromtol-vagy-tarsfuggosegben-elek#overlay-context=blog

Források: onlinepszichologia hu, lelkititkaink hu és Horváth Gábor előadása