Pár- és családterápia

A pár- és családterápia célja, hogy az egy párkapcsolatban/házasságban/családban élő tagok egymással harmonikus kiegyensúlyozott életet éljenek, és a felmerült kapcsolati és kommunikációs problémákat, illetve egyéb pszichés problémákat rendszerszemléletben dolgozó hozzáértő szakemberek támogatásával, és az együttélő tagok aktív részvételével kezeljék.

A család – és párterápia sok esetben a pszichés problémák kezelésének a leghatékonyabb módja. Nehéz élesen meghúzni a határt – és talán nem is célszerű- a párterápia (családterápia) és a párkapcsolati tanácsadás (családi tanácsadás) között. Alapvető különbségeket a folyamat időtartama, fókusza, a kezelhető problémák köre, módszerek és a terapeuta/tanácsadó személyi feltételei adják. Időtartam és fókusz: A pár- és családterápia időtartama nagy variabilitást mutat - mivel változatos és eltérő nehézségű problémákkal foglalkozik- esettől függően 6-12-24 alkalomból áll, egy –egy ülés általában 60-90 perc általában. Ily módon nagyobb lehetőség van a pár/család személyes történetének megismerése, és sokkal inkább személyre szabottan tud dolgozni a terapeuta páros (co-terapeuták) a párkapcsolati tanácsadáshoz képest. A pár- és családterápia bár foglalkozik a jelennel, de azt a múlt fényében vizsgálja, feltérképezi a múltbeli konfliktusokat, azok forrását, a tagok egyéni családtörténetét, hogy a jelenlegi problémákat mélyebben tudja kezelni, és nagy hangsúlyt kapnak az érzelmek, amelyek az elérni kívánt változásoknak okai, közvetítői és céljai lehetnek egyaránt. A tanácsadás ehhez képest rövidebb folyamat általában 1-3 alkalomból áll, de hosszabb is lehet, egy-egy ülés 60-90 perc általában.

A tanácsadás a jelenben, az „itt és most”-tal foglalkozik, igyekszik felismerni a feszültségkeltő zavaró különbségeket és ismétlődő hibás kommunikációs mintákat, majd segíti az elfogadást, és új konfliktuskezelési stratégiákat igyekszik kialakítani. Problémák köre: A párterápia/családterápia által kezelt problémák köre telejesen lefedi a pákapcsolati tanácsadás körét, és annál jóval tágabb. A család- és párterápia azon túl, hogy krízist kezelhet, vagy konfliktuskezelést és kommunikációt javít, gyakran egy vagy több családtagnál jelentkező különböző pszichés panaszokat kezel, gyereknevelést támogat, csalódást, lelki traumákat, családi tragédiákat, párkapcsolatban jelentkező szexuális zavarokat, családi életciklusváltással járó nehézségeket, transzgenerációs problémákat segít feldolgozni, lezárni. Akár olyan súlyos pszichés zavarokban tud hatékony segítséget nyújtani önmagában vagy kiegészülve egyéb gyógykezeléssel: mint pl. a gyerekeknél vagy szülők/házastársak esetében előforduló anorexia nervosa és egyéb evési zavarok, függőségi zavarok, kodependencia (társfüggőség), szorongásos zavarok (pl. pánikzavar, fóbia, kényszeres zavarok és egyéb), borderline szindróma, pszichoszomatikus panaszok.

Gyerekkori TIC zavarok, szeparációs szorongás, mutizmus, enuresis (bepisilés), alvászavarok stb... Módszerei: Módszereit tekintve a pár- és családterápia igen nagy eszköztárral rendelkezik. A terapeuták differenciált szemlélettel, változatos technikákat alklamaznak, ötvözhetnek verbális, vizuális, dramatikus, művészetterápiás, strukturális, konfliktuskezelési elemeket egyaránt, és gyakran otthoni feladatokat írunk elő a pár/család tagjai részére. Alapvető a családterápiában, - és párterápiában is gyakori- a genogram készítés, családfaállítás és elemzés. A párkapcsolati tanácsadás módszertana ennél szűkebb, hiszen behatároltabb időtartama és személyi feltételei az alkalmazható metodikai technikák körét is behatárolják. Személyi feltételei: Párterápiát és családterápiát csak a problémában érintett és érdekelt tagok aktív részvételével lehet folytatnai. A szakmai protokollnak megfelelően csak kettős vezetéssel, családterápiás képzést végzett co-terapeuták közreműködésével folytatható.

Családterápiás képzést végezhet pszichológus, klinikai szakpszichológus, de legalább az egyik félnek klinikai szakpszichológus végzettséggel kell rendelkeznie. Párkapcsolati tanácsadást bármely végzett pszichológus / szakpszichológus végezhet, és pszichológiai végzettség nélkül is nyújtható tanácsadás családkonzulensként (családkonzulensi képzést pl. többek között pedagógusok, szociális munkások, szociálpeagógusok, lelkészek is elvégezhetik). Mire érdemes figyelni? Fontos, hogy csak abban az esetben érdemes család- és párterápiára / párkapcsolati tanácsadásra jelentkezni, ha minden fél motivált a változtatásra. Nem javasoljuk, hogy egyik félt „rávegyék” a terápiás vagy tanácsadási folyamatra, és erőltessék a közös munkát A jelentkezők érthető módon nem mindig tudják egyből, hogy a felszínen jelentkező problémák, vagy párkapcsolati krízis mennyire mélyen gyökerező, és szükségese-e korábbi problémákhoz is visszanyúlni, ahhoz, hogy a felszínen jelentkező probláma tartósan rendeződjön. Így laikusként nehéz megválasztani a megfelelő formát, de ha az érdeklődő a párkapcsolati tanácsadásra család- és párterápiát is végző szakembert választ, akkor ez nem jelenthet problémát, mert ők felismerik, hogy mire érdemes fókuszálni és milyen módszerrel lehet hatékonyan segíteni.