Autogén tréning vagy Mindfulness? Hasonlóságok és különbségek

Ha relaxációs technikák után keresgélünk hamar szembe jön velünk ez a két fogalom, az autogén tréning és a mindfulness. Ebben az összefoglalóban a két módszer hasonlóságait és különbségeit kívánom összefoglalni, ezzel megkönnyítve a választást. 

Először is szeretném leszögezni, hogy nincs jobb vagy rosszabb, csak a két technika más. 

Az autogén tréning egy német pszichiáter nevéhez fűződik, Johannes Heinrich Schultz-éhoz, aki felismerte, hogy a test relaxált állapotához nem feltétlenül van szükség hipnotikus eszközökre. Így született meg az ismétléseken alapuló módszertan, ami során a klienseknek hétről hétre kell egy relaxációs szöveget megtanulni és naponta gyakorolni. Ebből kifolyólag alkalmazása nagy mértékben életkorfüggő, a szakirodalmak legkorábban 14 éves kortól ajánlják az elsajátítását. Viszont, akik a 12 hetes tanulási fázist végig csinálják, egy olyan eszközt kapnak a kezükbe, amit bárhol bármikor elő vehetnek és életük végéig hatékonyan alkalmazhatnak a mentális egészségük megvédése során és a stressz káros hatásaival szemben (fejfájás, hasfájás, magas vérnyomás, rossz alvás). Emellett érdemes kiemelni, hogy az autogén tréning szövegei a szimbólumterápiához kapcsolódnak, az egyes szövegek különböző életterületeket szólítanak meg. Az üléseken végzett munka a módszer elsajátítása mellett, a gyakorlások során átélt tapasztalatok által behívott témákhoz is kapcsolódnak. 

Ezzel szemben a buddhista gyökerekkel rendelkező Mindfulness-t egy amerikai orvos ültette át a pszichológia tudományába, John Kabat-Zinn. Az első hallásra vallásosnak tűnő módszer teljes egészében tudományos alapokon nyugszik, hatékonyságát számtalan kutatás eredményesen igazolta mind gyermekek és felnőttek körében. A módszer két fő alappillére, hogy maradjunk a jelenben és mellette értékítéletmentesen fogadjuk el a jelen történéseit. Alkalmazásának nagy előnye, hogy bárhol, bármikor, bármelyik tevékenységünket „mindful”-á tudjuk tenni. A klasszikus mindful étkezés vagy mindful séta helyett mindful mosogathatunk is. A lényeg, hogy az akkor tapasztalt érzéseinket, érzeteinket és a minket körülvevő környezeti hatásokat tudatosítsuk és fogadjuk el negatív vagy pozitív címkézés nélkül. Ahogy fentebb írtam, a kutatások gyermekek körében is hatékonynak találták, ami azt jelenti, hogy már egészen óvodás kortól végezhetünk a gyerekekkel mindfulness gyakorlatokat, ami szerintem ebben a tekintetben már nem csak egy jelenlevő módszer tud lenni a család életében, hanem egy általános beállítódás (mindset). Gyermekek körében egyre több eredmény igazolja, hogy olyan fontos kognitív képességeket fejleszt, amik elengedhetetlenek a hatékony iskolai teljesítéshez, míg abban már teljesen biztosak lehetünk, hogy minden életkorban hatékonyan támogatja az egyént a stresszel való megküzdésben.

Összegezve a bemutatott jellemzéseket kirajzolódik, hogy a merevebb struktúrával rendelkező autogén tréning inkább serdülők és felnőttek körében lehet egy jó választás, míg a mindfulness egy teljes gondolati átállást igényel, viszont egészen kicsi kortól beépíthető a mindennapokba. De bármelyiket is válasszuk, biztosak lehetünk benne, hogy testi és mentális egészségünk hálás lesz érte.