Túl sokat gondolkodsz? Lehet, hogy az overthinking bénít meg Téged is

Túl sokat gondolkodsz? Lehet, hogy az overthinking bénít meg Téged is

Ismerős az érzés, amikor egy beszélgetés után újra és újra végiggondolod, mit kellett volna máshogy mondani? Vagy amikor egy döntés előtt annyit mérlegelsz, hogy végül semmit sem lépsz? Ez a fajta „agyalás” sokak számára a mindennapok része – de mikortól válik túl sokká? 

Mi az overthinking?

Az overthinking nem egy hivatalos pszichológiai diagnózis, de számos kutatás tárgyát képezi, és a szorongásos zavarok, depresszió, valamint a perfekcionizmus egyik gyakori kísérője lehet.

Két formája különösen jellemző:

• Rumináció: A múltbeli események (hibák, sérelmek, döntések) túlzott visszapörgetése, elemzése, rágódás a múlton.
  
  

• Aggódás: A jövő miatt érzett túlzott szorongás, „mi lesz ha” típusú gondolatok formájában.
  

Bár az elemző gondolkodás önmagában nem probléma – sőt, segíthet a fejlődésben –, az overthinking jellemzően nem old meg semmit, csak lefáraszt, bizonytalanná tesz és fenntartja a szorongást.

Miért kezdünk túl sokat agyalni?

A túlagyalás gyakran kontroll iránti vágyból fakad: úgy érezzük, ha eleget gondolkodunk, akkor majd elkerülhetjük a hibákat, megjósolhatjuk a jövőt vagy jobban fogjuk érteni a múltat. A valóság azonban az, hogy:

• nem minden helyzet megoldható gondolkodással;
  
  

• a túl sok gondolat sokszor inkább lebénít, mintsem előrevisz;
  
  

• gyakran inkább érzésekre lenne szükség reagálni – nem újabb gondolatokra.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy te is „overthinker” vagy?

• Nehezen hozol döntést, még a kisebbek is stresszt okoznak.
  
  

• Gyakran elemzed a beszélgetéseidet utólag, kifejezetten önkritikus módon.
  
  

• Hajlamos vagy a „mi lett volna, ha…” gondolatmenetre.
  
  

• Este nehezen alszol el, mert kattog az agyad - akár korábbi történéseken, akár jövőbeli teendőkön.
  
  

• Úgy érzed, hogy túl sokat vagy a fejedben, de nem jutsz előre.

Mi segíthet?

1. Tudatosítás: Már az is sokat segít, ha felismered, hogy nem probléma megoldáson dolgozol, hanem csak újra és újra ugyanazokat a köröket futod.
   
   

2. Testérzésekre figyelés: Az overthinkerek hajlamosak „leválni” a testükről. Érdemes újra kapcsolatba lépni a testérzetekkel – például mindfulness, relaxáció vagy sport segítségével.
   
   

3. Gondolat-stop technika: Ha elkapod magad egy rágódó gondolatmenet közepén, tudatosan mondd magadnak: „Stop/Elég. Ez nem segít.” Majd irányítsd a figyelmed valami másra.
   
   

4. Írásos naplózás: A gondolatok kiírása segíthet rendszerezni az agyalást, és távolabbról látni a problémákat. Egyúttal a gondolatok írásos formába alakítása megfoghatóvá teszi a szorongást keltő tartalmakat, egy lépéssel könnyebben kezelhetővé téve azokat.
   
   

5. Pszichológiai támogatás: A tartós overthinking gyakran mélyebb szorongásból, önbizalomhiányból vagy korábbi tapasztalatokból ered. Egyéni tanácsadás során ezek feltérképezhetők és a megküzdés is hatékonyan fejleszthető.
   
   

Az overthinking nem lustaság vagy hiszti – sokszor a pszichés túlélés egy korábbi formája, amely ma már gátol a továbblépésben. Ha úgy érzed, hogy a túlzott gondolkodás visszatart attól, hogy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet élj, érdemes lehet segítséget kérni. Ha szívesen dolgoznál azon, hogy kikerülj az „állandó agyalás” spiráljából, és úgy érzed, jól tudnánk együttműködni – keress bizalommal!