A mentális egészségről való egyre nyíltabb és egyre több platformra kiterjedő párbeszéd rengeteget segített abban, hogy ma már kevésbé legyen tabutéma a pszichológia. Ami önmagában egy fantasztikus dolog
Ugyanakkor ennek van egy árnyoldala is: amikor a pszichológiai fogalmak elveszítik az eredeti jelentésüket.
Manapság teljes Tiktok trendek épülnek nárcisztikus exekre, hétköznapi traumákra, és persze minden második ember ADHD-s. Sokan ilyen formában találkoznak először ezekkel a fogalmakkal, ami könnyen félrevezető lehet, ezért most a leggyakoribb félreértéseket szeretném eloszlatni.
Ezen írás célja nem az, hogy elvegye az önbizalmad, és ne beszélj a megéléseidről, hanem az, hogy pontosan használjuk a fogalmakat és ne dobálózzunk feleslegesen diagnózisokkal, kiküszöbölve a félreértéseket.
1.) Nem mindenki nárcisztikus, aki megbántott.
A nárcisztikus személyiségzavar egy komplex diagnózis. Ha valaki bunkó, önző, éretlen, vagy alacsony EQ-val rendelkezik, még nem feltétlenül nárcisztikus.
2.) Irritáltnak lenni és triggerelődni két külön dolog.
A triggerelődés nem azt jelenti, hogy felmegy a pumpa. A trigger egy olyan inger, ami korábbi traumatikus élményhez kapcsolódva intenzív testi vagy érzelmi reakciót vált ki.
3.) Nem minden stresszt kiváltó történés trauma.
A trauma egy olyan megrázkódtatás, amely meghaladja a mindennapi megküzdőképesség szintjét. Felléphet a nyomán sokk, tehetetlenség és fenyegetettség érzése, szélsőséges testi-lelki reakciók is.
4.) Csak mert valaki az átlagtól eltér, még nem lesz sem autista, sem spektrumzavaros
Attól, hogy valaki egyedi, introvertált vagy csak kicsit eltér, az átlagtól, még nem feltétlenül neurodivergens működésű– a diagnózis ennél sokkal több szempont alapján születik.
5.) A lehangolt állapot nem egyenlő a depresszióval, ÉS: A depresszió sem egyenlő a lehangolt állapottal.
Lehet valaki szomorú, csalódott vagy kimerült anélkül, hogy depressziós lenne. És egy diagnosztizált depressziós embernél sem csak ezek az érzések vannak jelen.
Komment írása