Az új év kezdete jó lehetőséget kínál arra, hogy értékeljük az elmúlt évünket, illetve, hogy fogadalmakat tegyünk magunknak arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk idén másként csinálni. Sokan ilyenkor határozzák el, hogy többet fognak sportolni, új diétába kezdenek, leszoknak a dohányzásról, vagy kevesebbet fognak dolgozni.
De vajon hányan fogadják meg, hogy idén többet foglalkoznak a párkapcsolatukkal? Igen, nem véletlen írtam „párkapcsolatot” és nem azt, hogy a „párunkkal”. A kettő ugyanis nem ugyanaz. A párkapcsolatunkra érdemes úgy gondolni, mint egy külön entitásra: önálló élete van, sajátos fejlődési szakaszokon megy át, törődést, odafigyelést igényel. A párkapcsolat építése nem ér véget a házasságkötéssel, hanem akkor kezdődik csak igazán. Erről azonban a mindennapi teendők között hajlamosak vagyunk elfelejtkezni.
Az új év kezdetével azonban itt az idő, hogy kicsit megálljunk, és elgondolkozzunk. A mobiltelefonunkat pár naponta feltöltjük, az autónkat rendszeresen tankoljuk, szervízbe visszük, a lakást hetente kitakarítjuk. De milyen rendszeresen töltjük fel a párkapcsolatunkat? Mennyi időt szánunk a párkapcsolatunk gondozására? Mikor kérdeztük meg a párunktól utoljára úgy igazán, hogy hogy van? Hogy van Velünk? Mit szeret bennünk, és mi az, ami esetleg zavarja? Hogy mik is azok a közös célok, amikre egy párként szövetkeztünk? Mikor beszélgettünk át utoljára egy egész éjszakát?
Pedig ezeket a kérdéseket érdemes időnként feltennünk egymásnak. Sokkal nyitottabb, oldottabb hangulatban lehet így átbeszélni akár nehezebb témákat is, mint a hétköznapi teendők között egy-egy jól irányzott mondatot odaszúrva a másiknak, amit nagy eséllyel másként fog értelmezni, mint amit üzenni szerettünk volna.
A párkapcsolatunk gondozására azért is érdemes tudatosan odafigyelnünk, mert erre legtöbbünket sehol sem készítenek fel. Az iskolában sokat tanulunk a periódusos rendszerről, meg Afrika éghajlatáról, de arról, hogy hogyan működtessünk egy párkapcsolatot, vagy hogyan neveljük a gyerekeinket, semmilyen tudást nem kapunk. Ennek hiányában különböző mintákat követünk (pl. amit a szüleinktől láttunk, barátainktól hallottunk). Gyakori, hogy a különböző helyzetekben, párkapcsolatokban magunkat ismételjük, ugyanazokat a hibákat követjük el. Ha azt gondoljuk, hogy végső soron minden férfi/nő ugyanolyan, mert mind ugyanazt akarja („csak a pénzemért szeretnek”, „engem mindenki kihasznál”, „minden férfi csak egy éjszakás kalandot akar”, stb.), akkor gondoljunk arra, hogy valószínűleg mi váltjuk ki mindenkiből ugyanazt a reakciót, valahol mi ismételjük mindig önmagunkat.
Sokat tehetünk a párkapcsolatunkért azzal is, ha rendszeresen visszakanyarodunk azokhoz a közös tevékenységekhez, amiket a kapcsolatunk elején csináltunk a párunkkal: amiket mindketten szerettünk, amik mindkettőnket feltöltöttek.
Biztosan sokaknak ismerős az az érzés, amikor a nehézségek, konfliktusok, megoldatlan helyzetek eluralkodnak a hétköznapjaink és a gondolataink felett. Minden párkapcsolatban vannak ilyen időszakok, és minél több ideje tart egy kapcsolat, annál valószínűbb, hogy adódnak ilyen helyzetek. Ilyenkor nagyon nehéz kidugni a fejünket a felszínre, és más szemmel nézni az életünkre. De gondolkozzunk el azon, hogy mikor adtunk hálát utoljára annak, hogy a párunkkal lehetünk? Mikor gondoltuk át legutoljára, hogy mi mindent kapunk a párunktól, ami boldoggá is tehetne minket? Ha reggel felébredve a lakásunkban csak azt találnánk magunk mellett, amiért hálát adtunk, mi lenne mellettünk?
Kedves Olvasó, amennyiben kedvet kapott az elmúlt év értékeléséhez, és a következő évre való tudatosabb lelki felkészüléshez, ajánlom az alábbi linkről ingyenesen letölthető Évtervezőt: https://yearcompass.com/hu/
Amennyiben pedig szeretne párkapcsolata gondozásához szakértő segítséget kérni, keressen meg itt a Pszichológuskeresőn keresztül. Kettős vezetés mellett várjuk párok és családok jelentkezését Újlipótvárosban.
Komment írása