Társtalanul

Első akadály: a félelem.

A leggyakoribb probléma, a félelem. Azért nem szorongás, mert a szorongás egy szabadon lebegő, tárgy nélküli félelem, itt azonban nagyon is tudja az érintett, mitől fél: megszégyenülés, elutasítás, megalázás stb.

Ennek a félelemnek a hátterében nagyon sok minden állhat. A leggyakoribb, az alacsony önértékelés. Ha a nevelkedés során nem kapott valaki elég figyelmet, szeretetet, pozitív megerősítést és bíztatást, nehezen tud kialakulni az a belső bizonyosság, hogy „jó vagyok, szerethető vagyok”. E nélkül pedig már az első lépések megtétele is bizonytalan lesz, ami könnyen vezethet a másik részről érthető visszautasításhoz. Még ha kulturáltan is teszi, a közeledő félben indokolatlanul fájdalmas sebet ejt, ami azután tapasztalatként beépül, és tovább nehezíti a későbbi próbálkozásokat.

Az egészséges önértékelés kialakulását természetesen további tényezők is nehezíthetik: bántalmazás, traumatikus élmények miatt kialakult gátak, a személyiséghez nem illeszkedő környezet, elhanyagolás stb.

Amiben a pszichológus segíthet:

Fontos ezeket a tényezőket felismerni, és megérteni a működésüket. A múltat nem lehet megváltoztatni, azonban a jelenre gyakorolt hatását lehet csökkenteni. Ehhez a terápia jelentős segítséget tud nyújtani. A történtek felidézése és verbalizálása lehetőséget teremt, hogy a tudatunk némileg külső szemlélőként is rá tudjon tekinteni a történtekre, ne csak belső elszenvedőként.

Ez a nézőpontváltás már önmagában is elegendő sokszor ahhoz, hogy az események és élmények súlya, jelentősége csökkenjen. Ezen kívül a terapeuta visszajelzése és további nézőpontváltó kérdései mélyebb megértéshez, és végül elfogadáshoz vezethetnek.

Az elfogadásnak azért van kiemelt szerepe minden terápiás együttlétben, mert ez teszi lehetővé, hogy ne a múltra tekintsünk megoldandó problémaként, amely állandóan a látóterünket foglalja, hanem azt eleresztve, kitisztult elmével a jelenre tudjunk fókuszálni.

Amiben a coach segíthet:

Az ismerkedési, pártalálási nehézségek az egyik leggyakoribb problémák, melyekkel valaki manapság szakemberhez fordul. Ezek a kérdések nem csak olyanokat érintenek, akik nehezen szánják el magukat ismerkedésre, hanem olyanokat is, akik már régóta nyitottak lennének egy kapcsolatra, és a környezetük visszajelzései alapján kedves, érdeklődő személyiséggel rendelkeznek. Előfordul, hogy életük más területein akár komoly sikereket is elérhetnek, stabil baráti körrel rendelkeznek, azonban a párkapcsolati boldogságra mégis nehezen, vagy egyáltalán nem találnak rá.

Egy ismerkedési tréning során az első és legfontosabb kérdés, hogy szükséges-e az ügyfél ismerkedéssel kapcsolatos elképzeléseit fejleszteni, vagy elég csak a benne rejlő félelmeket csökkenteni, hogy ismerkedési helyzetben képes legyen az elképzeléseit megvalósítani, a már meglévő előnyös tulajdonságait magabiztosabban felszínre hozni.
Amennyiben ez a kérdés már felderítésre került, el is kezdődhet a gátló tényezők lépésről lépésre történő megszűntetése, vagy az új viselkedési minták kialakítása, es begyakorlása, amelyek segítik az ügyfelet a mihamarabbi pártalálásban.

Második akadály: irreális elvárások

Közhelyes lenne a médiát hibáztatni az irreális elvárások miatt. És nem csak közhelyes, hanem hibás is. Valójában a felgyülemlett rossz tapasztalatok miatti kollektív élménycsomag a hibás. Az előttünk élők elfuserált kapcsolatai létrehozzák a közhelyes „bölcsességeket”, amelyek tudattalanul is befolyásolják választásainkat, és a párkapcsolati viselkedésünket. A kéretlen tanácsok hangoztatása pedig a bizonytalanságok okozta lyukakat tömik be olyan fugával, amely egyáltalán nem illik oda.

Az alapvető elvárásaink, hogyan KELL egy kapcsolatnak működnie, a férfinak és nőnek viselkednie, otthonról kapottak. Mint legtöbb mindenben itt is szélsőségekben gondolkodunk. A legjellegzetesebb tényezőkben vagy pont olyat, vagy épp az ellenkezőjét akarjuk, mint amit otthon láttunk. A korábban említett „bölcsességek” és „fugák” pedig iránymutatóként szolgálnak azokban a dolgokban, amelyek otthon nem bírtak jelentőséggel.

Ha valaki az átlagostól nagyon eltérő mintázatokat hoz magával, vagy a minták hiánya miatt a külső hatások miatt erősen torzult képet alakít ki magában, irreális elvárásokat fogalmazhat meg önmagával, a leendő párjával, és a későbbi kapcsolattal szemben.

Ezek az irreális elvárások az ismerkedésnél szűrőként viselkednek, ami hogy ha túl sűrűn szőtt, szinte senkit nem fog átengedi, vagy ő magát nem lesz képes másokhoz közel engedni.

Amiben a pszichológus segíthet:

A gyermekkori mintázatok felismerése a családi háttér és történetek tükrében kiemelt fontossággal bír. Aki nem érti és nem tanul a múltjából, az annak a rabja lesz. Lehet, hogy nem a szülei mintájára fog élni, lényegében mégiscsak a neveltetésének kiszolgáltatottja marad, mert csak két választási lehetősége lesz: „úgy” vagy „ellenkezőleg”, ahogy otthon látta.

A korai élmények feldolgozása, és a szociális közeg közvetítéséből internalizált elvárások felismerése és szükség esetén átfogalmazása a terápiás folyamat lényege. Így a párkeresés valóban saját értékek alapján megfogalmazott kritériumok mentén kezdődhet el.

Amiben a coach segíthet:

Amikor valaki párt keres, van általában egy elképzelése arról is, hogy milyen lenne a hozzáillő, ideális pár. Előfordulhat azonban, hogy hiába találja meg az általa ideálisnak vélt másik felet,  az ismerkedés mégis már az elején elakad,  mert az előzetes feltételezései ellenére, a megközelítés módja  nem megfelelő, a kiválasztott jelölt számára.

Ahogy az élet más területein,  ismerkedésnél is lehetséges, hogy amit az egyikünk barátságosnak, közvetlennek talál, az másokat könnyen elriaszthat. Nem feltétlen tanácsos tehát, kizárólag azt alapul venni, mi az, amit fordított esetben a másiktól várnánk.

A coaching folyamat során, az általánosan megfelelő kezdő lépések kialakítása mellett, a különböző személyiségekhez illő ismerkedési stratégiák megtalálása is fontos szerepet kap.

A harmadik akadály: hibás sémák

A szociális interakciók minőségét leginkább befolyásoló tényezők: a magamról alkotott kép, a másikról alkotott kép, a kommunikációs aktusról alkotott kép.

Ezek a képek más szóval a sémák. A sémák gondolatokat és érzéseket tartalmaznak egy adott jól meghatározható fogalmi körrel kapcsolatban. Ezeket a sémákat is a tapasztalataink alapján alkotjuk meg. Illetve az egyes új szituációkra ráhúzzuk azt a sémát, amelyik a legjobban hasonlít rá.

A tapasztalat nem csak a valósan megélt élmények által levont következtetések összessége. Az is tapasztalat, amelyekben csak megfigyelőként vettünk részt (szülők interakciói, filmek, könyvek, internet, mások élménybeszámolói stb.). Ha nincs valamire sémánk, az első élmény, amely az ismeretlen helyzetre bármilyen választ, magyarázatot vagy útmutatót ad, meghatározó jelentőségű lesz, mert az lesz a viszonyítási pont a további tapasztalatok számára. Így egy-egy szélsőséges bevésődést csak hosszas munkával, és csak bizonyos mértékig leszünk képesek felülírni.

A sémáink az ismerkedésben tehát nagyon fontosak, a „hogyan” tekintetében.

Amiben a pszichológus segíthet:

A sémák felderítése komoly önreflexiós folyamat, amelyben a kliensnek az őszintesége is hamar próbára lesz téve. A sémáink brutális egyszerűséggel fogalmaznak meg kiinduló pontokat önmagunkról (jelentéktelen vagyok, undorító vagyok), a másikról (dagadt, ostoba bölcsész, életképtelen kocka) és a helyzetről (szórakozóhelyen nem lehet ismerkedni, nekem nem megy a bájcsevegés). Ezeket még egy terápia alkalmával is nehéz felvállalni önmaga és a terapeuta előtt is.

A terápia során megismerhető nagyon sok séma, azok eredete és alakulása. Lényegében ezt nevezzük önismeretnek. A jó önismeret pedig lehetőséget teremt, hogy kilépjünk a sémáink által ránk erőltetett automatizmusokból, amelyek éppúgy okozhatnak kudarccal végződő interakciót, helyzetből való kilépést, vagy nem megfelelő párválasztást.

Amiben a coach segíthet:

A coaching, a pszichológiával ellentétben, nem a régmúlt eseményeinek elemzésével, és megértésével, sokkal inkább a jelen és a jövő eseményeinek célirányos  alakításával foglalkozik. A múlt vizsgálata során, csak a korábban alkalmazott, jelenlegi helyzettel rokonítható, sikeres megoldásokat veszi figyelembe.

A nem megfelelő döntési és viselkedési sémák helyett olyan minták kerülnek kialakításra, melyek a közös átbeszélést követően,  változatos feladatokkal kerülnek később begyakrolásra, míg végül készség szintre emelkedve beépülnek az adott személy mindennapjaiba.
 
Összegzés

A pártalálás és később a párkapcsolat működtetése talán az egyik legösszetettebb és legnehezebb feladat az életünkben. Ha ez nem működik a vágyainknak megfelelően, akkor segítségért fordulni ebben a helyzetben nem csak természetes, hanem bölcs döntés is. A kérdés komplexitása miatt úgy gondolom, a leghatékonyabb segítségnyújtás egyetlen szakember által, ha nem is lehetetlen, viszont rendkívüli kihívás.

Egy pszichológus és egy coach ebben a helyzetben kimondottan jól együtt tud dolgozni kiegészítve egymás munkáját, hogy a múltat megismerve, a jelenben korábbi önmagunkat fejlesztve, egy boldogabb jövőt tudjunk kialakítani.