Társ nélkül – Az extrém függetlenség

Van hogy 'tudatosan' választjuk az egyedüllétet, annak ellenére, hogy a másokkal való együttlét alapvető emberi motivációnk egyike. A függetlenségünk ugyanakkor nem mindig választás kérdése. Meglehet, hogy egy túlélési mechanizmus, melyet korábbi élményeinkre adott válaszként fejlesztettünk ki.

Lehet, hogy az önállóságunk elismerést vált ki a környezetünkből, hiszen az autonómia az egészséges személyiség ismérve, de közben észrevétlen marad, hogy a túlzott függetlenségre való törekvésünk talán traumaválasz, és a függetlenség álarca mögött a biztonságérzésért folyik a küzdelem.

Az extrém függetlenség a másoktól való függés és kiszolgáltatottság elkerülését szolgálja, emiatt kerülhetünk bármiféle segítségkérést, s inkább nagymértékű önállóságra törekszünk. Kényelmetlenül érezhetjük magunkat, ha mások segíteni szeretnének, vagy támaszt kínálnának egy nehéz élethelyzetben.

Terveinket egyedül szövögetjük, mondván, hogy nincs szükségünk senkire, s talán észre sem vesszük másoktól való távolságtartásunkat, elszigeteltségünket. Korábbi tapasztalatainkból többek között azt a köbetkeztetést vonhattuk le, hogy akkor lehetünk büntetlenül önmagunk, ha egyedül vagyunk. Több magyarázatunk is lehet, ami azt támasztja alá, hogy jó nekünk egyedül. A túlzott függetlenségnek olyan múltba visszanyúló gyökerei lehetnek – mikor a másokba vetett bizalmunkat elvesztettük –, melyek máig formalják és informálják tapasztalatainkat. 

Az extrém függetlenségre való törekvés megértést, együttérzést és türelmet igényel. 

A folyamat magában foglalja az önismeret előmozdítását, az önegyüttérzés gondozását, és olyan eszközök megismertetését, melyek a kapcsolatokban való hatékonyabb navigációt segítik.

A terápiás célok egyike a bizalom-képesség visszaszerzése, illetve a sebezhetőségről és segítségkérésről vallott meggyőződések újraértékelése, az ezekkel kapcsolatos narratíva megváltoztatása (például: a sebezhetőség nem gyengeség). A túlzott önállóság helyett az egészségesebb megküzdési mechanizmusokra való átállást segítjük, melyek a klienst egy kiegyensúlyozottabb és teljesebb élet felé terelhetik.

Nem célunk a függetlenség megszüntetése, ehelyett a függetlenség és egymásrautaltság közötti egyensúlyt segítjük megtalálni.

A klienst továbbá abban is igyekszünk támogatni, hogy képes legyen bizalomra és kölcsönös támogatásra épülő kapcsolatokat kialakítani.