A születéstől számított első néhány év hatásai legfontosabb munkahelyi kapcsolatunkra 3. rész - Az emberi kapcsolatokra éhes vezető

Noha az elsődleges gondozó, azaz az Édesanya meghatározó szerepe az  első néhány életévet tekintve elvitathatatlan,  Bowlby és Ainswort kortársa  leszámolt végleg a tökéletes anya mítoszával. Még a cikksorozat első részében ismertetett biztonságos kötődési stílus kialakulásához is Donald Winnicott britt pszichológus szakember szerint elegendő, ha az elsődleges gondozó, az Édesanya “elég jó”. Az “elég jó” Édesanya vagy azonnal vagy késleltetve, de rá tud hangolódni gyermeke igényeire. Ha azonnal nincs módja vagy nem képes a felmerült szükségletet kielégíteni, később újra tud kapcsolódni gyermekéhez. Fontos azonban, hogy, ha utólag is, de megtörténjen a kapcsolatfelvétel és a ráhangolódás. Ellenkező esetben az Édesanya viszonya gyermekéhez ambivalenssé, kiszámíthatatlanná válik. Az Édesanya nem kiszámítható viszonyulása egy, a biztonságos kötődéstől eltérő kötődési stílus  kialakulásához vezethet: ebben a cikkben a szorongó kötődés hátteréről és a szorongó kötődésen alapuló vezetési stílusról lesz szó.

Jessica Baum amerikai pszichológus szerint azok az emberek, akik az uralkodó kötődési mintázatuk alapján szorongók, leginkább egy poliphoz hasonlítanak. Érdekes kísérlet lenne, ha szorongó kötődési stílusú emberekkel néhány pszichológus felvenné az ún. metamorfózisok tesztjét. A teszt lényege, hogy a tesztet kitöltő személy különböző kategóriák (pl. állat, növény, tárgy stb.) mentén megfogalmazza, hogy mivé változna át, ha egy varázsló elvarázsolná, és nem lehetne többé az, aki eddig volt. Minden választ egy magyarázatnak kell követnie, vagyis a tesztet kitöltő személynek szükséges megindokolni, hogy miért lenne pl. egy váza, ha tárggyá varázsolná a varázsló. Vajon nem csak Jessica Baum hanem a szóban forgó kísérleti alanyok is olyan állathoz hasonlítanák magukat, ami csontok híján alakját könnyen változtatja, ezért csápjaival szinte bárkit és bármit át tud, körül tud ölelni?! Továbbá az egyik legjobb álcázó állat a világon, kiválóan tud idomulni a környezetéhez. 

A szorongó kötődésű emberek akkor váltanak az ún. polip üzemmódba, amikor megijednek és  működésbe lép a belső jelző rendszerük egy külső vagy belső inger hatására. Az új ingert fenyegetőnek élik meg, félnek attól, hogy el fogják hagyni őket.  Mivel úgy vannak vele, hogy nem lennének képesek elviselni azt, hogy elhagyják őket, igyekeznek ilyenkor minél közelebb kerülni a partnerükhöz, megfelelve a feléjük támasztott vélt vagy valós elvárásoknak. Ezt a másik oldalon sokszor akaszkodásnak megélt közeledést addig csinálják, amíg nem kapnak  megnyugatást arra vonatkozóan, hogy a kapcsolat nem szűnik meg, hanem megy tovább. Ebből adódóan egy vita helyzetben az ellenvélemény képviselete nehezére esik a felnőtt szorongó kötődőknek, hiszen az ellenvélemény megfogalmazása magában hordozhatja a másik fél távolodását. Az ilyen kötődési háttérrel rendelkező vezetőre szokták azt mondani, hogy gyengekezű, könnyen befolyásolható vagy, hogy sokszor határozatlan. Ezek a tulajdonságok döntéshelyzetben, véleménynyilvánítás során, valamint vezetői kérések, utasítások megfogalmazásakor figyelhetők meg. Egy szorongó vezető általában kompromisszumkész, véleményén könnyen változtat. Ugyanakkor nehezen hoz döntéseket és még inkább nehezére esik kommunikálni azokat. 

A nézeteltérésből adódó feszült helyzeteket  rosszul viseli lelkileg, ezért minél előbb rendezni akarja a konfliktusokat.. Ha kell, beáldozza saját igényeit, szükségleteit is. Legtöbbször az általa kimondott gondolatokat a belső bizonytalanság vezérli a  bizonyosság helyett.  

Egy szorongó kötődésű vezetőnek nem tartozik az erősségei közé saját határainak a tiszteletben tartása és képviselete. A szorongó kötődésű emberek elsődleges,  felnőttkori túlélési stratégiája a másokra történő ráhangolódás. Amíg a biztonságosan kötődők képesek szeretetet adni önmaguk kizsigerelése nélkül, addig a szorongó kötődésűek megmentik a világot maguk elé helyezve mindenkit. Mivel túlnyomórészt másokkal törődnek, saját szükségleteiket sokszor nem is tudják megfogalmazni. Egy szorongó kötődésű ember minél inkább kapcsolatot akar teremteni belső énjével, annál fájdalmasabban törnek elő az elhagyatottság érzésből származó sebei. Ezért az ilyen típusú vezető alatt dolgozók gyakran azt élik meg, hogy vezetőjük nem képviseli őket fölfelé eléggé. Továbbá a problémamegoldás, és az újítások bevezetése terén sem  lehet rá igazán számítani.  

Mindazonáltal a szorongó kötődésű vezetők ideális lelkitársak. Bármikor, bármivel lehet hozzájuk fordulni. Az elkerülő kötődésű vezetőkkel ellentétben érzelmi szempontból legtöbbször elérhetők a kollégák számára. Addig sem kell egyedül lenniük és megélniük a kínzó magányt! Ha negatív érzéseket élnek meg a belső stabilitásuk hiányában, kívülről fogják keresni a megnyugvást. Ezért sok időt és energiát fordítanak a külső környezetben megtalálható támaszok felkutatására és kiaknázására. Amennyiben egy szorongó kötődésű vezető a  jól ismert DISC teszt alapján legalább részben sárga kommunikációs stílussal rendelkezik, úgy ezek a beszélgetések  térbeli és időbeli határokat nem ismerve lefolytathatók. Az ún. sárgák a DISC - ben jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek, szívesen fejezik ki magukat verbálisan. Szeretnek a számukra kedves témákról hosszasan eszmecserét folytatni.

A sárga kommunikációs stílushoz amennyiben gyenge énhatárok társulnak, úgy az időgazdálkodással kapcsolatban is problémák léphetnek fel.  A szorongó kötődésű vezetők időbeosztással kapcsolatos nehézségei sokszor kötődési mintázatukra vezethetők vissza. Egy ilyen típusú vezető irányításával a meetingek, tárgyalások elhúzódnak, a betervezett napirend gyakran felborul. Így sok teendő átcsúszik másik napra, vagy tolódik még tovább.  

Stresszes állapotba kerülni könnyű, feloldani ezt az állapotot már nehezebb! Máté Gábor világhírű, magyar származású pszichiáter szerint a gyerekkorból hozott és felnőttkorban tovább cipelt traumáink okozta stressz az elsődleges kiváltó oka a magyarok szív- és érrendszeri betegségének.  A szorongó kötődésű emberek mivel gyermekként képtelenek voltak önmaguk megnyugtatására, felnőttkorban megfelelő stresszkezelési technikák hiányában sokáig benne ragadhatnak egy érzelmileg megterhelő szituációban. A szorongó kötődésű vezetőknél gyakran megfigyelhetők koncentrációs nehézségek az érzelemszabályozási problémákból adódóan. Figyelmüket nem tudják vagy nehezen tudják akaratlagosan irányítani. Ezért ritkán tapasztalják meg az ún. áramlás élményt, a Flow-t munkájuk során. 

Egyik kötődési forma sem jobb, vagy rosszabb a másiknál. Ugyanis a vezetők többségében megtalálhatók a biztonságos kötődési mintázatra utaló magatartásformák vagy legalábbis a biztonságos kötődésre való hajlandóság. Legyünk szorongók, elkerülők vagy biztonságosan kötődők, a kapcsolódásunk módja folyamatosan fejlődik életünk során önismeretünknek vagy a környezetből érkező ingereknek, visszajelzéseknek köszönhetően. Ahelyett, hogy vezetőnktől azt várjuk, hogy egy csapásra változzon meg, jobb, ha megértjük és elfogadjuk a kötődéséből adódó igényeit. A pszichológussal  folytatott közös munka során az olvasó  gyakorolhatja a kapcsolatépítésnek és a kapcsolatfenntartásának azt a formáját, amelyben önmaga maradhat, továbbá visszajelzései, cselekvései révén megélheti a kedvező változást a vezetővel való kapcsolatában.