A születéstől számított első néhány év hatásai legfontosabb munkahelyi kapcsolatunkra 2. rész - Az elfoglalt, elérhetetlennek tűnő vezető

Valamennyi vezető beosztású felnőtt hordozza az édesanyja élettapasztalatait, tovább örökíti transzgenerációs hagyatékát.

Mary Ainswort - a csecsemőkkel és édesanyukkal folytatott, megfigyeléseken alapuló vizsgálatairól ismert szakember - az ún. “idegen helyzet” kísérlet során a csememők különböző viselkedésformáit jegyezte le az Édesanya bevonásával. A viselkedésformák elemzésével négy csoportra osztotta a csecsemőket. Az egyes csoportokra jellemző viselkedési mintázatok alapján négy kötődési stílust különböztetett meg: biztonságos, szorongó - ambivalens, az elutasító és a félelemteli.  A cikksorozat első részében a biztonságos kötődés kialakulása és felnőttkori megnyilvánulási formái kerültek kifejtésre a vezetői működés szempontjából. 

A cikksorozat második, ezen részében egy, a biztonságostól eltérő kötődési stílus kerül kifejtésre. Bizonyos életesemények növelhetik a valószínűségét annak, hogy az Édesanya még bizonyos idő elteltével is képtelen gyermeke igényeit előtérbe helyezni, ezért a gyermeknek vagy ki sem alakul, vagy kialakul, de nem erősödik meg a biztonságérzete. Ezek olyan megtörtént vagy meg nem történt, örökölt életesemények, melyek következtében a nők traumatizálódnak.  Amennyiben az Édesanya nem lát rá lélektani korlátaira és nem foglalkozik azok lebontásával, születendő gyermekének tovább fogja adni a nehézségeket, fájdalmakat. Ebben a cikkben az elutasító kötődés hátteréről és az elutasító kötődésen alapuló vezetési stílusról lesz szó.

Az idegen helyzet kísérletben az elkerülő kötődést mutató csecsemők kevésbé voltak nyitottak a környezetre, nem mutattak érdeklődést a vizsgálati szobában található játékok iránt. Hasonlóképpen reagáltak az Édesanya érkezésére vagy távozására. Sőt, amikor az Édesanya visszatért a szobába, inkább elhúzódtak tőle. Emögött az Édesanya következetlen viselkedése áll,  bizalmatlanná és zavarttá teszi a gyermekét, aki ennek következtében a közelség helyett inkább a távolságot választja.  

Egy elkerülő kötődésű felnőtt számára a közelség továbbra is félelmetes marad. Ami biztonságos számára, az a gyerekkorból már jól ismert távolmaradás az emberi interakcióktól. Az elkerülő kötődésű vezető legtöbbször ún. small talk típusú beszélgetéseket folytat még akkor is, ha egyébként társaságkedvelő, vagyis extrovertált. A small talk beszélgetés a „Mátyás király meg az eszes leány” című meséből ismert ajándékhoz hasonlítható. Az eszes leány egy galambot vitt a királynak ajándékba, melyet a király elé érve szabadon engedett. Vagyis a király kérésének eleget téve vitt is ajándékot, ugyanakkor mégsem vitt, hiszen a madár elrepült. A small talk beszélgetésre is mondhatjuk, hogy emberi interakció, ugyanakkor mégsem az egy kapcsolat elmélyítése szempontjából. Üzleti reggeliken vagy új ügyfélkapcsolatok kiépítése során helye van a kevésbé személyes, közkeletű témákról folytatott beszélgetéseknek. Kollegiális kapcsolatokban már kevésbé. A vezetők részéről a figyelem, az őszinte érdeklődés a személyes problémák, örömök iránt, legtöbbször elmarad. Ezzel együtt vannak olyan kollégák, akiket közel engednek magukhoz. De vezetői pozícióban az elkerülő kötődők teherként élik meg a bizalommal járó kiszolgáltatottságot és bizonytalanságot. 

Az elkerülő kötődésű vezető kollégái gyakran érzik úgy, hogy vezetőjük inkább eszközként tekint rájuk az éves teljesítmény mutatók szempontjából, mert a beszélgetések inkább a hatékonyság növelésére irányulnak. Ennek az az oka, hogy az elkerülő kötődésű ember szüleitől legtöbbször csak akkor kapott elismerést, dicséretet, ha “jól viselkedett”, vagy sikerült elérnie valamit, mert jól teljesített. Ezáltal azt tanulta meg, hogy az ember értékességének feltétele a mások számára elfogadható magaviselet és az eredményt hozó munka. Az elkerülő kötődésű ember gondolkodása alapján kiből lesz a jó vezető, a jó kolléga? Abból, aki meg tud felelni a kitűzött céloknak a megadott határidőn belül. A small talk típusú beszélgetések és a teljesítménycentrikus gondolkodás hátterében is egy egocentrikus szülői gondoskodás áll. A szülők nem a gyermekre hangolódtak rá, a mély kapcsolatot pedig egyáltalán nem tartották fontosnak. 

Az elkerülő kötődésű ember nem csak a párkapcsolatok alakulása során választhatja a “ghostolást,” hanem a munkahelyi kapcsolataikban is alkalmazhatja időnként ezt a stratégiát. A ghostolás az eltűnés egy újkeletű formája. Az illető minden előzetes figyelmeztetés vagy magyarázat nélkül tűnik el. Munkahelyi viszonylatban a vezető nem válaszol bizonyos emailekre, távol marad bizonyos találkozóktól. Az okok legtöbbször a másik fél számára mondvacsináltak, vagy egyáltalán nem ismeretesek.  A ghostolás egy félelem keltette elhatárolódó stratégiája az elkerülő kötődésű vezetőknek. Belső stabilitás, biztonság híján a vezető csalódni fog magában, hiszen nem fogja tudni azt adni, amire a másik félnek szüksége van. Ezért inkább a távolmaradást, a csöndet választja. Noha ez soha nem bizonyul hatékony problémamegoldó stratégiának, gyakran elhúzódó konfliktusokat szül a vezető és a partnerek, beosztottak között.  

Az elkerülő kötődési vezető hajlamos túl sokat dolgozni, vagy sokszor úton van, a munkát és az utazást a távolságtartásra használva. Ritkán jön ki a szobájából, látszólag jól el van huzamosabb ideig egyedül is, vagy gyakran kiugrik az irodából ügyet intézni. Ezekkel a magartásformákkal szintén magára marad. Azt gondolhatnánk, hogy ezt az időt önmagára is fordítja, pedig nem. Általában ilyenkor nem csak másoktól, hanem önmagától is szeretne távol maradni. Jelen van ugyan, de csak fizikailag. Érzelmileg lekapcsolódik magáról és másokról is. Ez egy menekülési stratégia a belső üresség és motivációvesztettség érzése elől. Az elkerülő kötődési vezető az utazáson és a munkán túl választhatja még az intellektualizációt is megküzdés gyanánt. Olyan beszélgetéseket folytat, amik hosszabb lélegzetvételűek ugyan egy small talk beszélgetéshez képest, de ugyanúgy megmaradnak a racionalitás szintjén. Ezzel a vezető tudattalan célja, hogy inkább gondolkozzon, mint érezzen. Ezáltal is el tud távolodni az érzelmileg őt érintő dolgoktól. Egy ilyen típusú vezetővel bárki hosszasan el tud beszélgetni az iparág helyzetéről az aktuális gazdasági vagy politikai berendezkedés függvényében. 

A mindenki számára jól ismert halogatás megfigyelhető az elkerülő kötődésű vezetőnél is. A szituációval járó esetleges negatív érzések (pl. harag, düh, szomorúság) látszólagos elkerülése érdekében elhalasztja azt a bizonyos tevékenységet. Elképzelhető, hogy egy teljesítményértékelő beszélgetést azért tol el időben többször a vezető, mert tart az esetleges konfrontációtól.  

A cikksorozat első része a biztonságos kötődésen alapuló, ideális vezetői magatartásformákat ismertette, melyek általában pozitív érzéseket keltenek bennünk. Érthető, ha az ebben a cikkben ismertetett vezetői megnyilvánulások sokszor dühítenek, frusztrálnak, elszomorítanak bennünket a hétköznapok során. Sokszor mi magunk is hajlamosak vagyunk távolságtartással reagálni az elkerülő kötődésű vezető cselekedeteire, sőt olykor még ki is fakadunk másoknak vele kapcsolatban, ha úgy érezzük, hogy betelt a pohár.  Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy ahogy mindenki, ő is vágyik a közelségre. Érdemes segítő szakemberhez fordulni, ha eszköztelennek érezzük magunkat, ugyanakkor a távolságot szeretnénk áthidalni. A coaching módszertanokon alapuló segítő beszélgetések során a coach eszközök széles tárházát tudja megismertetni és gyakoroltatni az ügyféllel. Ezen eszközök alkalmazásával az elkerülő vezető nyitottabbá tehető.