A szubjektív jól-lét fogalmának definiálására sokféle elmélet született, kutatása rendkívül összetett. Az erre vonatkozó modelleket három csoportba különíthetjük el:
Az egyik elmélet alapján feltételezhető, hogy a szubjektív jól-lét az az érzés, mely a személyes potenciálok beteljesítésén, aktiválásán keresztül önmegvalósításhoz vezet.
A második elmélet az ún. top-down (felülről lefelé ható) megközelítés, mely hangsúlyozza a személyiség szerepét és az élettapasztalatok interpretálásának relevanciáját a szubjektív jól-lét megítélésében.
A harmadik modell ennek ellenpontja: a bottom-up, vagyis az alulról felfelé ható elmélet, mely a szubjektív jól-létet úgy értelmezi, mint az élet eltérő területein megélt pozitív érzelmek, hangulatok és örömteli pillanatok összessége. A szubjektív jól-lét jelentése megegyezik az élettel való elégedettséggel, mely jórészt kognitív komponensekből áll (pl. párkapcsolattal való elégedettség), ám affektív komponenseket is tartalmaz, mely utóbbi a pozitív és negatív érzelmek (például öröm és depresszió) aktuális szintjét foglalja magába.
Egy példa a szubjektív jóllét növelésére
Számos kutatás rámutatott sport szubjektív jól-létre és boldogságra gyakorolt pozitív hatásaira. Erre magyarázatot adhat, hogy a rendszeres fizikai aktivitás hatására kémiai és biokémiai változások jönnek létre a testünkben, például a sport szabályozza a noradrenalin felszabadulását és növeli az endorfin szintet. Ezek a változások többek közt a cerebrális idegközpontban mennek végbe, mely az érzés- és kedélyállapotért felelős.
www.pszichologiai-tanacsadas.hu
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása