A szezonális, nyári depresszióról

,,Nyár van, és éget a nap, / unom a banánt és ezt a nyarat…”

A nyarat sokan a vidámsággal, a végtelen jókedvvel, az önfeledt és felejthetetlen, örömteli élményekkel azonosítják. Vannak emberek, akik kifejezetten –egész évben- a nyarat várják (hasonlóan azokhoz, akik egész héten a hétvégét…)

Ám a nyár nem mindenkinek a szerfelett boldogságot jelenti és hozza magával. Egyesekre inkább a szomorúság, levertség, fásultság, tartós motiválatlanság állapota jellemző. 

Bár a szezonális affektív zavarnak (SAD), a szezonális depressziónak a téli változata -azaz az őszi-téli hónapokat érintő hangulati zavar- a gyakoribb, egyesek nyáron élik át ezt a tünetegyüttest. Nyáron tapasztalnak depresszív hangulatot, fokozott szorongást és ingerlékenységet. Megváltozott alvási és étkezési szokások szintén jelentkezhetnek, többnyire álmatlanság és étvágycsökkenés formájában. A kedvetlenség, motiválatlanság nem ritkán jár együtt szociális visszahúzódással, a társas események és kapcsolatok kerülésével.

A nyári depresszió kialakulásában számos tényező közrejátszik. Ilyen például a szervezet megváltozott cirkadián ritmusa, az alvási szokások és a megszokott napirend felborulása, valamint az egyén szezonalitásra való fokozott érzékenysége. Kutatások alátámasztották, hogy a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok -mind az extrém hideg, mind a hőség- együtt járhat fokozott irritabilitással és agresszióval. Továbbá ronthat a hangulatunkon, közérzetünkön már pusztán ha azt tapasztaljuk, hogy a nyár eddig nem a terveink, az előzetes reményeink, (sokszor akár irreális) elvárásaink szerint alakult, a nyaralás, a szabadság nem hozta meg a várva várt pihenést és feltöltődést, illetve ha ez a korábbi nyarakra is sorozatosan érvényes volt. A társas összehasonlítás, mások folyamatos monitorozása a közösségi médián keresztül szintén negatív hatással bír (különösen ha ehhez társul egy eleve negatív énkép és testkép).

Mit tehetünk? A nyári depresszió kezelésében sokat tud segíteni, ha törekszünk egy viszonylag stabil napirend kialakítására és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás biztosítására a szervezetünk számára, valamint az egészséges, vitamindús és változatos táplálkozásra. Célszerű rendszeres mozgást beiktatni a napjainkba, ez lehet akár egy könnyed séta, kerékpározás vagy akár úszás, evezés vagy szabadtéri aerobic- vagy jógaóra is – a mozgás önmagában csodaszer, jelentősen hozzájárul a mentális jóllétünkhöz és az általános közérzetünkhöz azáltal, hogy boldogsághormonokat szabadít fel. Ne feledkezzünk meg tehát az öngondoskodásról!

Igyekezzünk minden napban felfedezni valami pozitívumot, megnevezni 2-3 olyan dolgot, ami örömöt okozott, és amelyekért hálásak lehetünk. Ezek listázása és/vagy hálanapló vezetése szintén sokat segíthet a fókuszunk áthelyezésében, attitűdünk módosításában.

Sokat segíthet, ha –bár elsőre nem is sok kedvünk van hozzá- rendszeresen részt veszünk valamilyen társasági programon, kimozdulunk, kirándulunk. A tartós, teljes izoláció nem segít, ellenben jótékonya tud hatni, ha emberekkel, közeli barátokkal vesszük körbe magunkat.

Ha a fent említettek nem segítenek és/vagy a depresszív tünetek hosszabb ideig, évszaktól függetlenül is fennállnak, érdemes szakemberhez fordulni. Pszichológiai tanácsadás vagy terápia, például kognitív viselkedésterápia segíthet ilyen esetben.