Szeretni és szeretve lenni. A kapcsolódás lélektana 1.rész

Az első rész az érett szeretetről szól, melyek azok a jellemzők, amelyek az érett ember szeretetét jellemzik, avagy hova érdemes eljutnunk a szeretet gyakorlása közben.

Az érett szeretet nem egy érzés, ami a szívünkben lakozik, hanem cselekvés, amely tettekben nyilvánul meg. Az érett szeretet lényegét Fromm így fogalmazza meg A szeretet művészete című könyvében.:

„Szeretnek, mert szeretek és szükségem van rád, mert szeretlek.”

Ezzel szemben az éretlen szeretet logikája:

„Azért szeretek, mert szeretnek és azért szeretlek, mert szükségem van rád”.

 Az érett felnőtt ember már nem azért szeret és igényli a szeretet, mert szorong, hanem neki már van önbizalma és adni képes. Az ilyen szeretetben már nincs féltékenység és irigység. Az ilyen szeretet az, ami a másikkal együtt örül, őszintén kívánja a másik sikerét, mert a saját szükségletei a megfelelő időben már kielégültek.

Otto F. Kernberg pszichiáter, a kortárs pszichoanalízis kiemelkedő képviselője, számos könyv szerzője. A pszichiáter bevezetőjében az érett szeretet-kapcsolatok három fontos faktorát említette meg: a szexualitást, a tárgykapcsolatokat (az egymáshoz való kötődés egyes vonatkozásait) és az egymással megosztható értékrendszert. Az érett szeretet-kapcsolat nem minden pillanatban egy ideális kapcsolat, nem csak pozitív érzelmek jelennek meg benne. Sokkal inkább egy olyan viszony, amelyben a felek elfogadják, hogy a negatív érzések nem teszik tönkre a kapcsolatot, és a romboló tudattalan késztetések ellenére is igyekeznek megőrizni és erősebbé tenni azt.                                                                                   

Az érett ember szeretetének jellemzői

• Reméli, hogy a társával fenntartott kapcsolat által lelkileg és szellemileg fejlődik és fejleszti a másikat is. A legjobbat hozzuk ki a másikból.
• Megbízik társában és rábízza magát és megosztja vele minden érzését, gondolatát, vágyát, a negatívakat. Nem kell megjátszania magát, szerepet felvennie.
• Kölcsönösen egymásra támaszkodnak, és kitartanak egymás mellett a nehézségek idején is, bizalomban és meghittségben élnek egymással
• Szabadon kinyilvánítja vágyait, igényeit, de nem várja el, hogy a másik azt azonnal kielégítse vagy hogy kizárólag a másik elégítse ki. Nem a másiktól várja a saját jóllétét.
• Ha veszekszik, akkor is érezteti a másikkal szeretetét, nem rombolja le a másik személyét.
• Köszönetet mond párjának a mindennapokban és másik szeretetéért hálás. És nemcsak ünnepnapokon.
• Meghal​lgatja a társát és érdekli a másik véleménye, időt szán a kapcsolatra.
• Van közös céljuk, feladatuk az életben, amelyet együtt akarnak megvalósítani, ami összetartja őket és kitölti életüket. A közös feladat érettebbé tesz és önbizalmat erősít.
• Képes a másikkal való együttérzésre
• Egyre szorosabbá és bensőségesebbé válik a kapcsolatuk, és létrejön egy új egység: a ”Mi” - az „én és Te” mellett; ugyanakkor segítik egymást, hogy mindketten önmaguk, legigazibb énjük felé is forduljanak, és tudatosan egy egész részeként éljenek.
• Képes egyedül lenni, nem érzi magát magányosnak a társa nélkül. Elfogadja, hogy a párja akár egyedül, akár másokkal külön időt is tölt, nem akarja birtokolni a másikat.
• Tudatában van, hogy a puszta szexuális vágy nem szeretet, és ártalmas lehet önmagára és a másik emberre is.
• Vállalja a felelősséget saját magáért, döntéseiért és a kapcsolatukért is.
• Képes hosszútávú elköteleződést vállalni és a kapcsolaton belül keres megoldást, ha problémák vannak.
• Tudja, hogy egy kapcsolat nem biztosan örökkévaló, ezért elfogadja, ha véget ér, még ha fáj is. De tudja, hogy az sem a felelősségét, sem a szeretetét nem befolyásolja és később minden közösen töltött napra hálával emlékszik vissza.

A listában hány állítás volt igaz ránk? Érdemes erről a párunkat is megkérdezni, hogy ő mely állításokat tart jellemzőnek a párkapcsolatunkra vagy miben kell még fejlődnünk. 

Forrás: Erich Fromm. A szeretet művészete