Hogyan állunk a bizonytalansággal, ami létünk alapvető jellemzője, s az egyetlen bizonyosság marad?
Lehetünk bár minél tudatosabbak, s személyiségünk lehet jól integrált, a bizonytalansággal való szembesülés valamennyiünknek megterhelő tapasztalat. Bármennyire is igyekszünk megfejteni a világot és benne önmagunkat, pl a tudományok és technika által, előbb-utóbb elérkezünk annak a határához, ami nem tudható, nem kiszámítható. Tulajdonképp ennek tapasztalata ösztönzi identitásunk és világnézetünk megalkotását is, melyek menedéket jelentenek ugyan, ám ezek idővel jelentésnélkülivé válhatnak, s a bizonytalanság miatti szorongásunk újra és újra felerősödik. Épp a szorongás miatt ragaszkodhatunk is akár egy korábban menedéket nyújtó világképhez, leszűkítve ezzel tapasztalatainkat, melyek között kibontakozásunkat segítő lehetőségek is akadhatnak. Ezeknek a világképeknek az összeomlása, a szenvedés ellenére a tapasztalati horizontunkat tágíthatja ki, megalkotva ezzel identitásunk egy új, akár kiteljesedettebb módját, ugyanis a bizonytalansággal való szembenézés, ha megtörténik, önmagunk keresésére illetve értékek találására/megalkotására ösztönöz.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása