A stressz hatása az egészségünkre

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) a stresszt a vezető halálozási okok közé sorolja. Csakugyan számos egészségkárosító hatása van, közülük az egyik legsúlyosabb, hogy hosszú távon szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. 

A stressz szervezetünk általános válasza bármilyen megterhelésre – legyen az a mindennapi kötelezettségek sora vagy egy váratlan, nehéz helyzet. Mindenki másként reagál rá, és a stresszhez való viszonyunk is egyéni. Egyvalami azonban közös: a tartós, krónikus stressz lassan, de biztosan fejti ki ártalmas hatását az egészségünkre.

A mindennapos, kisebb stresszorok hosszú távon jóval nagyobb hatással lehetnek egészségi állapotunkra, mint az egyszeri, hirtelen fellépő stresszhelyzetek. Az évek alatt felhalmozódó, kezeletlen feszültség gyulladásos folyamatokat indíthat el az érfalakban, ami növeli a sztrók, a szívinfarktus és más súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Amikor összeszorul a mellkas…

Nemcsak a stressz vezethet betegséghez, hanem maga a betegség is okozhat stresszt – így alakulhat ki az ördögi kör, amelyben a kettő kölcsönösen erősíti egymást. Egy komolyabb szív- és érrendszeri megbetegedés után az érintettek gyakran munkaképtelenné válnak, ami újabb stresszforrásokat teremt: anyagi bizonytalanságot, a családtagokra való ráutaltságot, illetve a munkahelyi szerepidentitás elvesztését.

A stressz nemcsak önmagában számít kockázati tényezőnek a szívbetegségek kialakulásában, hanem az arra adott elégtelen válaszreakciókon keresztül is fokozhatja a veszélyt. Ezek a nem adaptív megküzdési stratégiák – például az érzelmi evés, az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás – hosszú távon tovább rontják az egészségi állapotot. A dohányosok különösen veszélyeztetettek: a passzív dohányzás mintegy 30%-kal, az aktív dohányzás pedig 50%-kal növeli az érbetegségek kockázatát, és a stroke esélyét is jelentősen fokozza.

Cselekedj, amíg nem késő!

Ezek a kockázati tényezők azonban egy fenntartható, egészséges életmóddal jelentősen mérsékelhetők. Az életmódorvostan hat alappillére – a teljes értékű táplálkozás, a tudatos stresszkezelés, a rendszeres testmozgás, a függőséget okozó anyagok kerülése, a pihentető alvás és a támogató társas kapcsolatok – mind hozzájárulnak testi-lelki egyensúlyunkhoz. A stressz hatására kialakuló szívbetegségek megelőzhetők, ha ezeket a területeket tudatosan ápoljuk. Emellett a rendszeres szűrővizsgálatok is kulcsszerepet játszanak a korai felismerésben. Ne feledjük: az egészséget könnyebb megőrizni, mint visszaszerezni.

A mindennapi stresszorokat nem tudjuk teljesen kizárni az életünkből, de a hozzájuk való viszonyulásunkon változtathatunk. Az elfogadás és elköteleződés terápia alapú pszichológiai rugalmasságot fejlesztő coaching konzultációk során rövid idő alatt segítek Neked elsajátítani a mindfulness (tudatos jelenlét) elméletét és gyakorlati alkalmazását, hogy tudatosabban kezelhesd a kihívásokat. Emellett mutatok olyan szorongásoldó technikákat, amelyeket bármikor alkalmazhatsz, ha úgy érzed, úrrá válik rajtad a szorongás.

Források:

Baban, N. (2022). Lifestyle Medicine and Stress Management. Journal of Family Practice, 71(1 Suppl Lifestyle). https://doi.org/10.12788/jfp.0285

Stanford Center on Longevity. (Ismeretlen időpont). Lifestyle Medicine: Stress. Manage Stress. Live Longer. Letöltés dátuma: 2023. február 14. Forrás: https://longevity.stanford.edu/lifestyle-medicine-2/lifestyle-pillars/lifestyle-medicine-2-stress

Stauder, A. (2014). Stressz és stresszkezelés. In: Kállai, J., Varga J., Oláh, A. (Szerk.) Egészségpszichológia a gyakorlatban (pp. 153-174). Budapest, Mo: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Tiringer, I. (2014). Az immunológiai betegségek egészségpszichológiai vonatkozásai. In: Kállai, J., Varga J., Oláh, A. (Szerk.) Egészségpszichológia a gyakorlatban (pp. 355-380). Budapest, Mo: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Vaskó, P. (2019.05.27). Szorítás a mellkasban? A stressz megkettőzheti a szívbetegségek rizikóját. Letöltés dátuma: 2023. február 13. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/szoritas-a-mellkasban-a-stressz-megkettozheti-a-szivbetegsegek-rizikojat