Rágódás és alkoholfogyasztás kapcsolata

A mértéktelen alkoholfogyasztás globális probléma, évente közel 3,3 millió halálesetért felelős. Magyarország az EU-ban az alkoholfogyasztás terén az élen jár, és a kapcsolódó krónikus májbetegségek számában is kiemelkedő. 

A mértéktelen alkoholfogyasztás mögött álló motivációk és kockázati faktorok feltárása globális kutatási fókusz. A negatív ismétlődő gondolatok, azaz a rumináció, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Rumináció más szóval rágódás, amely sokunknak ismerős lehet, például amikor nem tudunk elfelejteni egy kellemetlen pillanatot vagy amikor újra és újra magunkat ostorozzuk egy hibánkért.

A rágódás magas szintje számos kutatás szerint kapcsolódhat az egészségkárosító viselkedésekhez, beleértve az alkoholfogyasztást. Hiszen ezen az úton szeretnénk csökkenteni a rágódó gondolatok által kiváltott szorongás érzetet. 

A perszeveratív kogníció hipotézis szerint az ismétlődő negatív gondolatok hozzájárulhatnak a stressz állapot fenntartásá útja vezet egészségkárosító viselkedésekhez pl. alkoholfogyasztás, dohányzás és akár megbetegedésekhez.

A rumináció és depresszió közötti kapcsolat a válaszadási stílus elmélettel magyarázható, mely szerint a rumináció a distresszre adott válaszadási stílus, ami a negatív érzelmeket tovább fokozza. Az rumináció magas szintje számos kutatásban összefüggést mutat az egészségkárosító viselkedésekkel, beleértve az alkoholfogyasztást.

A rumináció csökkentésére számos terápiás és önsegítő módszer létezik. Egyes pszichoterápiás módszerek, például a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a metakognitív terápia, hatékonynak bizonyultak a rumináció kezelésében. Ezek a terápiás megközelítések segítik a személyt a negatív gondolkodási mintázatok felismerésében és átstrukturálásában, valamint az érzelmek hatékonyabb kezelésében.

Az érzelm szabályozás fejlesztése és az érzelmek tudatos kezelése is segíthet csökkenteni a ruminációt. Az olyan technikák, mint a mindfulness és meditáció, segíthetnek a figyelem összpontosításában és az érzelmek elfogadásában anélkül, hogy azokba mélyednénk vagy túlzottan rágódnánk. Ezek fejlesztésének értéke, hogy a káros érzelemszabályozó stratégiák helyett (például alkoholfogyasztás) hasznos stratégiákat tud felfedezni magának az egyén.

Ilyen hasznos érzelem szabályozó stratégia a mozgás is. A fizikai aktivitás és az egészséges életmód is szerepet játszhat a rumináció csökkentésében. A rendszeres testmozgásnak pozitív hatása van az érzelmi állapotra, és segíthet elterelni a figyelmet a negatív gondolatokról.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egyéni körülményektől és az egyéni szükségletektől függően egyes módszerek hatékonyabbak lehetnek egyes személyeknél, mint másoknál. Emellett a szakember által irányított terápia, különösen súlyos esetekben, segíthet a személynek megérteni és kezelni a ruminációt.

Az érzelmi jólét és az alkoholfogyasztás kapcsolata szorosan összefonódik a ruminációval. Az érzelemszabályozási stratégiák fejlesztése és a negatív gondolatok kezelésére szolgáló hatékony eszközök alkalmazása hozzájárulhat az egészségesebb életmódhoz és az alkoholfogyasztás csökkentéséhez. 

Felhasznált szakirodalom:

Baker, T.B., Piper, M.E., McCarthy, D.E., Majeskie, M.R., Fiore, M. C., 2004. Addiction motivation reformulated: An affective processing model of negative reinforcement. Psychol. Rev. 111, 33-51. https://doi.org/10.1037/0033-295X.111.1.33

Burwell RA, Shirk SR (2007): Subtypes of rumination in adolescence: associations between brooding, reflection, depressive symptoms, and coping. J Clin Child Adolesc Psychol 36:56-65.

Bravo, A.J., Pilatti, A., Pearson, M.R., Mezquita, L., Ibáñez, M.I., Ortet, G., 2018.

Depressive symptoms, ruminative thinking, drinking motives, and alcohol

outcomes: A multiple mediation model among college students in three countries.

Addict. Behav. 76, 319-327. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2017.08.028

Caselli, G., Bortolai, C., Leoni, M., Rovetto, F., and Spada, M. M. (2008).

Rumination in problem drinkers. Addict. Res. Theory 16, 564–571. doi: 10.1080/16066350802100822

Caselli, G., Ferretti, C., Leoni, M., Rebecchi, D., Rovetto, F., & Spada, M. M. (2010). Rumination as a predictor of drinking behaviour in alcohol abusers: a prospective study. Addiction, 105(6), 1041-1048.

Ciesla, J., Dickson, K., Anderson, N., and Neal, D., 2011). Negative repetitive thought and college drinking: angry rumination, depressive rumination, co-rumination, and worry. Cogn. Ther. Res. 35, 142–150. doi: 10.1007/s10608-011-9355-1

Clancy, F., Prestwich, A., Caperon, L., & O'Connor, D. B. (2016). Perseverative cognition and health behaviors: A systematic review and meta-analysis. Frontiers in human neuroscience, 10, 534.

Corbin, W. R., Farmer, N. M., and Nolen-Hoekesma, S. (2013). Relations among

stress, coping strategies, coping motives, alcohol consumption and related

problems: a mediated moderation model. Addict. Behav. 38, 1912–1919. doi:

Devynck, F., Rousseau, A., & Romo, L. (2019). Does Repetitive Negative Thinking influence alcohol use? A systematic review of the literature. Frontiers in psychology, 10, 1482.

Nolen-Hoeksema, S., Wisco, B. E., & Lyubomirsky, S. (2008). Rethinking rumination. Perspectives on Psychological Science, 3(5), 400-424. doi:10.1111/j.1745-6924.2008.00088.x

Gaál, P., Szigeti, S., Csere, M., Gaskins, M., & Panteli, D. (2011). Hungary: Health system review