Pszichométer – avagy milyen állapotban van lelki egészségünk?

A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel hozzátartozik az egészségtudatos életmódhoz. Évenkénti laborvizsgálat, nőgyógyászati szűrés, tüdőszűrés, és változó gyakorisággal sok-sok egyéb vizsgálat attól függően, kinek éppen milyen problémája van. Ezek mindegyike a testi folyamatainkat vizsgálja, ami persze fontos, és mint tudjuk, a szűrővizsgálatok elhanyagolása akár súlyos következményekkel is járhat.

Ellenben nem, vagy csak ritkán gondolunk arra, hogy nem csupán a testünk, hanem a lelkünk is lehet akár nagyon rossz állapotban. Ép testben ép lélek, halljuk, olvassuk unos-untalan. Kézenfekvő a következtetés, hogy a sportos életmód, a rendszeres testmozgás a pszichénkre is jótékony hatással lesz. A szerző, Iuvenalis római költő ezekkel a szavaival ugyan nem épp ezt akarta kifejezni, de az összefüggés létezik: az intenzív testmozgás nagyon is hatékonyan oldja a szorongást, a feszültséget, és ezáltal pozitívan hat mindazokra a pszichés problémákra is, melyek kapcsolódnak a szorongáshoz. Ennél viszont talán még fontosabb az, hogy az összefüggés fordítva is igaz. Ha huzamosabb ideig rossz lelkiállapotban vagyunk, az előbb-utóbb kihat majd a testi folyamatainkra is. Mint tudjuk, bizonyos kardiológiai vagy gasztrointesztinális megbetegedések, azok romlása vagy javulása szoros összefüggésben áll pszichés folyamatainkkal. Ezt amúgy őseink még azelőtt megsejthették, hogy az erre vonatkozó tudományos bizonyítékok megszülettek volna. Gondoljunk csak az olyan kifejezésekre, mint hogy „a szívére veszi a dolgot”, „nem tudja megemészteni”, „az agyára megy”  „fölmegy tőle a pumpa”, vagy „hányingere van tőle”. Ezek a szókapcsolatok nagyon is szemléletesen fejezik ki, hogy egy adott ember mely szervének vagy szervrendszerének egészséges működését nehezíti egy adott esemény vagy helyzet pszichés feldolgozása. Tudjuk azt is, hogy milyen szoros összefüggés van a szorongás és a különféle alvászavarok között. Egyre több az olyan vélemény, mely a daganatos megbetegedéseket is összefüggésbe hozza a pszichés problémákkal, az elszenvedett traumákkal, melyek az immunrendszer hatékonyságának csökkentése révén fejtik ki hatásukat. A depresszió ugyancsak hátrányosan hat az immunrendszer működésére, ennek következtében könnyebben kapunk el számos fertőző betegséget. Ahhoz sem kell túl élénk fantázia, hogy belássuk, egy depressziós, szorongásos állapot komoly mértékben rontja a figyelmi kapacitást. Ez pedig jelentősen megnöveli a balesetek bekövetkezésének valószínűségét, és sorolhatnánk a további példákat.

Ebből az is következik, hogy a testi szűrővizsgálatokhoz hasonlóan nagyon fontos, hogy képet kapjunk aktuális pszichés állapotunkról is. Egy alapos, a részletekre is kiterjedő felmérő interjú és néhány adekvát teszt segítségével a szakember látja, hogy szükség van-e bármilyen beavatkozásra, és ha igen, milyenre. Ezáltal tisztában kerülünk az esetleges veszélyekkel, feltárulnak sérülékeny pontjaink. Egy ilyen állapotfelmérés természetesen hozhat megnyugtató eredményt is. Ha viszont az derül ki, hogy van megoldandó probléma, ez egyben lehetőséget teremt arra, hogy javítsunk a helyzeten, és ennek révén kikerüljünk a megbetegítő lelkiállapotból még azelőtt, hogy a testünk is beteggé válna. Nem beszélve arról, hogy egy idejében „elcsípett” lehangoltság, zaklatottság, kezdődő depresszió, szokatlan étkezési szokások, negatív énkép orvosolható akár néhány beszélgetéssel. Ha viszont elhatalmasodik a probléma, akkor általában csak hosszadalmas terápiával szerezhetjük vissza a lelki egészségünket. Ezért érdemes akár csak kisebb problémával is szakemberhez fordulni.