Őszinteség egy a kapcsolatban

A kapcsolati őszinteséget én három részre bontom:  

1. Egyszer van az a dolog, hogy én magamról mit osztok

meg veled. Az életem igaz történetét, a múltamat, a je-

lenem és akármit, ami engem foglalkoztat. Nem meg-

másítva csak azért, hogy imponáljak. A valódit, az igazat

mondom, akkor is, ha a sztorimmal nem épp a legjobb

fényben tűnök fel előtted. Hisz emberek vagyunk, hibázunk mindannyian.

„…aki nem szeret, annak jó lesz így is,

és aki szeret, annak jó lesz így is…”

Babits gyönyörűen megfogalmazta, Nyugodtan dőljél eme

bölcs gondolattal hátra, és mélázgass rajta.

2. A kapcsolati őszinteség második pontja, hogy meg osztom,

én mit élek meg veled. És megérkeztünk az intimitáshoz:

feltárom neked, hogy mi könnyű, mi nehéz veled, mit sze-

retek, mit nem szeretek benned. Fontos visszajelzések az

önismeretünkhöz, melyek a fejlődésünkben is segítenek.

Ezáltal a kapcsolatot is magasabb dimenziókba emeljük.

3. A harmadik, de egyáltalán nem utolsó aspektus, hogy én

mit gondolok rólad. A személyiségedről. Arról, ahogyan

az életedet éled. Lehet szó biztató, pozitív visszajelzésről

vagy valami kritikai észrevételről. Mindezeket osszuk

meg a másikkal megfelel! érzékenységgel, kedvez!

id!ben, a másik habitusához mért módon. Ez a fajta

kommunikáció jellemzi a jól funkcionáló, közeli kapcsolatokat, és oda-vissza működik. Tükröt mutatunk

egymásnak vele. Létező forgatókönyv, hogy konfliktusba kerülünk emiatt, ilyenkor (főleg!) ne feledkezzünk

meg egyeztetni egymással, hogy mindenki ugyanazt

érti-e egy adott kifejezésen. Általában gyakorolni kell az

ilyesmit, és itt is, mint mindig, a gyakorlat teszi a mestert… Ne gondold, hogy ez bárkinek könnyű feladat,

de törekedhetünk rá.

Részlet A szeretet atomjai című könyvemből.