Az önismeret nem arról szól, hogy mindig magabiztosan tudjuk, kik vagyunk és merre tartunk. Sokkal inkább arról, hogy merünk szembenézni a változásokkal, még akkor is, ha néha fájdalmas, zavaros vagy bizonytalan. Az új élethelyzetek arra tanítanak, hogy önmagunkat is újraértelmezzük, és rugalmasan alkalmazkodjunk a körülményekhez.
Nemrég beszélgettem egy barátnőmmel, akinek nagyot változott az élete. Ő valamiképpen példakép volt nekem hiszen mindig jókedvűnek magabiztosnak ismertem: sikeres volt a munkájában, pörgött az élete, és mindig pontosan tudta, mit akar. Aztán egyszer csak azt mondta:„Képzeld, mostanában teljesen elveszettnek érzem magam. Nem értem, mi történik velem.”
Kiderült, hogy pár hónapja elköltözött egy másik városba a párjával, és most otthonról dolgozik. Ami elsőre izgalmasnak tűnt – új környezet, új élet – egy idő után ijesztővé vált számára. Az addigi pörgős, szociális munkakörnyezet helyett most csendben ült a gép előtt, és egyre inkább úgy érezte, nem találja a helyét. „Egyszerűen nem értem magam” – mondta. – „Régen magabiztos voltam, most meg folyton azt érzem, hogy nem vagyok elég jó. Hogy már nem tudom, ki vagyok.”
Ahogy beszélgettünk, rájöttünk, hogy valójában nem ő változott meg hirtelen – hanem az új élethelyzet hozta elő azokat az érzéseket, melyeket eddig elnyomott. A korábbi, pezsgő munkakörnyezetben természetes volt a folyamatos visszajelzés, a társas kapcsolatok, az elismerés. Most pedig, hogy mindez megszűnt, előjöttek azok a régi bizonytalanságok, amelyeket korábban a munkája és a társasági élet „eltakart”.
Amikor a régi énünk már nem működik
Az önismeret egyik legnagyobb kihívása, hogy folyamatosan változunk – és ez különösen igaz, amikor új élethelyzetekben találjuk magunkat.
Az élet új szerepeket ad:
- A siker és az előrelépés izgalma mellett előbukkan a megfelelési kényszer.
- Egy új párkapcsolatban a boldogság mellett ott az aggodalom: „Vajon tényleg megérdemlem ezt?”
- Amikor kisbabád születik, hirtelen nem csak anya vagy apa vagy, hanem egy kicsit elveszett ember is, aki próbálja újraépíteni a saját identitását.
Az új élethelyzetek azért okoznak belső konfliktust, mert az addigi mintáink és megküzdési stratégiáink már nem működnek ugyanúgy.
Az eddig stabilnak hitt önismeretünk váratlan kihívás elé kerül.
Miért nem működik az, ami eddig bevált?
Azért, mert az élet nem egyenes vonalú fejlődés. Az önismeret sem az.
Lehet, hogy korábban jól tudtad kezelni a stresszt, de most egy új munkahelyen minden apróság kiborít. Vagy azt hitted, hogy már megtanultál kiállni magadért, de az új kapcsolatban mégis mindent elengedsz, hogy a másik boldog legyen.
A régi „éned” működött egy adott környezetben, adott helyzetekben. De most új kihívásokhoz kell alkalmazkodnod, és ez természetesen más belső reakciókat hoz elő.
Az önismeret, ami mindig változik
Sokan azt gondolják, hogy az önismeret egy állandó, megszerzett tudás, ami mindig stabil alapot nyújt.
De az igazság az, hogy önmagunk megismerése sosem ér véget.
Gondolj az önismeretre úgy, mint egy iránytűre, amit időről időre újra kell kalibrálni.
Ahogy az élet változik, úgy változik a belső világunk is. És ez nem kudarc, hanem természetes folyamat.
A legfontosabb kérdés ilyenkor nem az, hogy „Miért változtam meg?”, hanem az, hogy „Hogyan érthetem meg az új reakcióimat?”
Együtt változik az élettel..
Az új élethelyzetek próbára tesznek, de ugyanakkor esélyt is adnak arra, hogy új oldalunkat ismerjük meg.
Ez pedig sosem egy lezárt történet – mindig újraírjuk, újrafogalmazzuk, amikor az élet változik.
Ha elfogadod, hogy az önismeret folyamatos fejlődés, és nem egy statikus állapot, akkor könnyebb lesz alkalmazkodni az új helyzetekhez is.
Mert valójában nem az a cél, hogy mindig ugyanazok maradjunk – hanem hogy képesek legyünk újra és újra felfedezni magunkat.
Komment írása