A női stresszválasz: oltalmazz/gondoskodj és barátkozz/támogass!

A modern kutatások azt találták, hogy a tipikusan férfias „harcolj vagy menekülj!” mellett léteznek „nőies” stresszválaszok is:’gondoskodj/oltalmazz’ és ’barátkozz/ támogass ’. A gondoskodás az én és az utód megóvását, az oltalmazás pedig a segítő szociális háló kialakítását és fenntartását, vagyis a szociális támogatás kérését és annak megadását jelenti. Persze a nők és férfiak birtokolják mindkét stresszválaszt, különbség inkább domináns használatukban van. Túlélésünk a fenyegetésre adott válasz sikerétől függ. Az emberi stresszválaszt Cannon (1932) egy „fight or flight”, azaz üss vagy fuss mechanizmusként fogalmazta meg. Shelley E. Taylor és munkatársai (2000) azonban felfedeztek egy másik stresszreakciót, amely főleg nőknél fordul elő. Ez a „tend and befriend”, azaz gondoskodó-oltalmazó és barátkozó/támogató válasz.

A kutatócsoport úgy vélte, hogy a gondoskodó-oltalmazó válasz biológiai bázisa az oxitocin. Az oxitocin csökkenti a szorongást, illetve nyugtató hatással bír a szervezetre, továbbá nem csupán az anya-gyermek kötődésnek szolgál alapjául, hanem a felnőtt társas kötelékeknek, barátságoknak is, de befolyásolja a szexuális viselkedést, az agresszív viselkedést, hat a szociális memóriára és a tanulásra – s  hatással van a fiziológiai stresszválaszra is. Az oxitocin képes a stresszrendszerek működését gátolni és a szorongást csökkenteni, így antistressz-hormonnak nevezhetjük.

Mi lehet a férfiak és a nők stresszválasza közti eltérés oka?

A gondoskodó-oltalmazó mechanizmus könnyebb megértéséhez érdemes az evolúciós pszichológiához fordulni. Az idők során azok a viselkedések bizonyulnak hatékonynak (és ezáltal maradnak fenn generációkon keresztül), amelyek elősegítik a reprodukciós kor elérését, a szaporodást, valamint az utódok felnevelését. A nemi különbségek az utóbbi két esetben jelennek meg igazán. Az állatvilágban sok fajnál, illetve az embereknél is a nőstények feladata a gondoskodás az utódokról, ami pedig ahhoz vezethet, hogy fenyegetés esetén nemcsak magukat, hanem őket is meg kell védeniük.

Tending mint gondoskodói válasz

A stresszválasz egyik folyamata a „tending”: gondoskodás/oltalmazás. Az evolúciós szemléletnél maradva ez annyit jelent, hogy a nőstény veszély esetén megnyugtatja, valamint biztonságos helyre viszi az utódot, ahol beleolvadhatnak a környezetükbe. Embereknél: az anya megvédi gyermekét és gondoskodik róla fizikailag, érzelmileg, szellemileg. 

Barátkozás, a közösség ereje

A „befriend” komponens a csoporthoz tartozást, a barátkozást jelenti.  Önmagunk és utódunk védelme nehéz és bonyolult feladat fenyegető helyzetben. Ebből adódóan a nőstények számára kifejezetten fontos a csoport támogatása, hiszen veszély esetén megvédheti őket. Azok, akik jobb viszonyt ápolnak a közösséggel, sikeresebben boldogulnak a fenyegetéssel, ezért alakulhatott ki az, hogy a nőstények hajlamosabbak stresszhelyzetben a kapcsolatok felé fordulni. Embereknél is kimutatták a kutatások, hogy stressz alatt egy közösség iránti vágy jellemzőbb volt a nők esetében, mint a férfiaknál. Ez az egyik legerőteljesebb nemi különbség.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy mindkét stresszválasz előfordulhat mindkét nemnél, ám a férfiak gyakrabban választják a menekülést vagy a támadást, míg a nőkre a gondoskodás és barátkozás jellemzőbb. Ha néha úgy érezzük, eluralkodik felettünk a stressz, érdemes barátainkhoz/ barátnőinkhez, családtagjainkhoz fordulni, mert ezek a kapcsolatok képesek helyreállítani az egyensúlyt.

Forrás: Mindset és mipszi.hu és mindsetpszichologia.hu