Ne kövesd el ezeket a hibákat, amikor meditálsz

A meditáció során sokunknak nehezére esik belefeledkezni a folyamatba és befelé koncentrálni. Összeszedtem pár 'hibát', amelyek nehezítik a meditációs folyamatot. 

 1. A testi folyamataink katasztrofizálása

Sokszor meditáció közben felül bíráljuk a testi folyamatainkat, és érzéseinket. Van, aki a szívdobogására koncentrál, vagy a korgó gyomra idegesíti fel és zökkenti ki a meditációs folyamatból. 

Neked is ismerősek ezek a katasztrofizáló gondolatok? 

Miért ver ilyen gyorsan a szívem? Miért korog a gyomrom?

 Ahelyett, hogy a szívverésünkre vagy gyomrunkra figyelnénk inkább figyeljük azt meg, hogy mi van az itt-és-most-ban valójában. Mi történik bennünk, milyen gondolataink és érzéseink keletkeznek. Ha a testi folyamatainkat katasztrofizáljuk csípjük magunkat rajta, és nézzük meg kívülről ezeket a gondolatokat, kérdőjelezzük meg azokat:

De érdekes, hogy ez a gondolatom támadt most.

Majd engedjük el ezeket a gondolatokat gyorsan. 

Ha jellemző rád is a testi működésekkel kapcsolatos aggodalom, akkor mondd azt magadnak, hogy …

Most így ver a szívem és ez rendben van. VAGY

Korgott a gyomrom, biztosan éhes vagyok és ezt jelzi nekem a testem.

2. Külső hangokra figyelés

Ha nem ideális a környezetünk a meditációra, akkor kizökkenünk a saját magunkra való figyelésből. A külső hangok eléggé zavarók tudnak lenni, amikor befele szeretnénk figyelni. Ezért törekedjünk olyan körülményeket teremteni, amelyek kedveznek a befelé figyelésnek.

A párunk éppen főz valamit és zajong közben, ami beindít egy csomó gondolatot a külső zajokkal kapcsolatban, mint 

"Pont most kell főznie, mindig ezt csinálja, mindig hangoskodik."- és ezek a gondolatok elburjánzanak, és megint távol kerültünk a meditáció lényegétől.

3. Önostorozás

Sok meditálónak az a problémája, hogy elkalandoznak. Ez egyébként teljesen normális, mindenki gondolatai elkalandoznak néha. 

Ilyenkor sokszor a külső ingereken gondolkodunk, egyik gondolatról eszünkbe, és máris elkezdtük megfőzni a vacsoránkat fejben vagy éppen a jövővel kapcsolatban tervezgetünk, vagy éppen a múlton merengünk. Ahelyett, hogy ostorozzuk magunkat, inkább kedvesen tereljük magunkat vissza a gyakorlathoz. Végülis pont ez a meditáció lényege, hogy edzzük a fókuszálási képességünket, amit úgy érünk el, hogy mindig gyengéden visszatereljük az elkalanozó figyelmünket a meditációs folyamatra.

4. Saját képességeink megkérdőjelezése

Saját képességeink megkérdőjelezése gyakori szokott lenni a kezdőmeditálók körében.

"Vajon jól mondtam most a meditációs? Már meditálok?" -eEz nagyon gyakori, teljesen oké. 

Viszont érdemes figyelni arra is, hogy a teljesítményre megyünk rá ebben is, mint minden más életterületünkön. Pedig a meditáció nem a teljesítményről szól. Inkább gyakoroljunk sokat, hiszen a gyakorlással könnyebben tudunk majd meditálni, és büszkék leszünk magunkra.

Ami fontos a meditálás során az a testi folyamataink normálisnak val elfogadása, a külső hangokra való figyelés elengedése, az önostorozás csökkentése és a saját meditációs képességeinkbe vetett hitünk fenntartása. Gyakorlás teszi a mestert, ezt tartsuk észben!