Mozgással az elbutulás ellen?

A szív egészségének fenntartása védelmet nyújthat többek között a kognitív romlás ellen

Egy tanulmány szerint a megnövekedett szívbetegség-kockázata a jövőbeli memóriazavarokra is utalhat. Jelenlegi cikkemben megvizsgáljuk a szív és az agy összefüggéseit, egymásból kapcsolódó betegségek lehetőségeit.

Szívbetegségből fakadó egyéb betegségek

Az American Cardiology Journal-ban közzétett kutatások szerint a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának nagyobb kockázatával rendelkezők körében megnövekedett a kognitív romlás, ideértve az Alzheimer-kór jellemző növekedését is megfigyelték, ami arra utal, hogy a szívbetegség monitorozása és ellenőrzése kulcsfontosságú lehet a kognitív egészség fenntartása és javítása szempontjából az élet későbbi szakaszában.

A demencia közegészségügyi kihívás, hiszen 2017-ben 50 millió embert érintett a betegség és az Egészségügyi Világszervezet 2030-ra 82 millió emberre becsüli ezt a számot.

Jelenleg nem létezik hatékony kezelés a demenciára, ezért egyre hangsúlyosabbá válik a módosítható kockázati tényezők azonosítása, amelyek késleltethetik vagy pedig megakadályozhatják a demencia kialakulását.

Korábbi tanulmányok beszámoltak arról, hogy a szív-és érrendszeri betegségek kockázati tényezői hogyan kapcsolódtak a specifikus agyi régiókhoz, mint például a fehérállomány, a szürkeállomány és az agyvelőkampó kisebb mennyiségéhez, ám az eredmények nem voltak következetesek. A tanulmány kutatói arra törekedtek, hogy összehasonlítsák a Framingham általános kardiovaszkuláris kockázati mutatóit (FGCRS), amelyek a demográfiai információkat a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel egészítik ki a jövőbeli kockázati tényezők felmérése érdekében, az egyénnek a globális és a birtok specifikus kognitív funkció hosszú távú hanyatlásával.

A kutatás

A kutatók 1588 demenciától mentes résztvevőt követtek 21 évig a Rush Memória és Öregedés Projektből. Az átlag életkor 79,5 év volt. Az FGCRS-ket a kiindulási állapotban értékelték és a szívbetegség kockázata alapján alsó, középső és a legmagasabb csoportba sorolták. Minden évben a résztvevők epizodikus memóriája (a mindennapi események emlékezete), szemantikai memóriája (hosszú távú memória), működési memóriája (rövid távú memória), teljes térbeli képessége (képesség az objektumok közötti vizuális és térbeli kapcsolatok azonosítására) és az észlelési sebessége (a képesség pontosan és teljes mértékben hasonlítja össze a betűket, a számokat, a tárgyakat, a képeket vagy a mintákat) 19 teszt segítségével értékelték az összetett pontszámot.

A kutatási időszak végén a kutatók megállapították, hogy a magasabb kardiovaszkuláris kockázati terhelés az epizodikus memória, a munkamemória és az észlelési sebesség gyorsabb csökkenésével jár. A kutatók a betegek egy részének MRI adatait is megvizsgálták és megállapították, hogy a magasabb FGCRS-hez kisebb hippokampusz, tehát a kortikális szürkeállomány és az agy teljes része társult. Az Alzheimer-kóros demenciával összefüggő neurodegeneráció tipikus jelei a hippokampusz (nagyagy része) és a szürkeállomány csökkenése. Az MRI-k nagyobb mennyiségű hiperintenzitást mutattak azokon a területeken, ahol olyan fehér foltok vannak az agyban, amelyek miatt egy terület alkalmassága csökken.

Kutatásból adódó eredmények

Az epizodikus memória és a munkamemória kapcsolatban álltak a hippokampusz térfogatával, ám az észlelési sebességet a fehérállomány hiperintenzitásokkal társították, ami azt mutatta, hogy a memória tesztek és az MRI eredményei kiegészítik egymást.

“A demencia hatékony kezelésének hiányában figyelemmel kell kísérnünk és ellenőriznünk kell a szív - és érrendszeri kockázatokat a betegek kognitív egészségének fenntartása érdekében az öregedés során” - mondta Weili Xu, a Tianjin Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Tanszékének Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszékének professzora Kínában. “Figyelembe véve a demencia eseteinek fokozatos növekedését világszerte, megállapításaink mind klinikai, mind közegészségügyi szempontból relevánsak.”

Nehézségek a kutatás során

A tanulmány korlátozásai között szerepel, hogy a résztvevők önkéntesek voltak a közösségből, ami korlátozhatta a megállapítások általánosíthatóságát és a résztvevők általánosságban jól képzettek voltak, ezért viszonylag jól teljesítették a kognitív teszteket, így a megfigyelt összefüggés alábecslést jelentett.

Egy kapcsolódó szerkesztői megjegyzésben egy orvos, Costantino Iadecola, a New York-i Weill Cornell Medicine Feil Family Brain and Mind Kutató Intézeténél elmondta, hogy egy közös szív - és érrendszeri kockázati pontszám, például az FGCRS használatát vizsgálja meg a kognitív hanyatlás felmérése szempontjából.

“A tanulmány eredményei hasznos eszközt jelentenek a demencia kockázatának felméréséhez és támogatási ajánlásokat nyújtanak a szív - és érrendszeri kockázati tényezők agresszív kezelésére a közép korosztályúaknak” - mondta Iadecola.

via sciencedaily