Mit jelent valójában érzelmileg elérhetőnek lenni?

Amikor megismerünk valakit, azt gondolhatjuk, hogy ha sokat beszélgetünk, erős a vonzalom, és gyorsan kialakul közöttünk egyfajta közelség, akkor biztosan jó úton haladunk egy intim kapcsolat felé. Ez igaz lehet, ugyanakkor azt is fontos észben tartani, hogy az érzelmi közelség és az érzelmi elérhetőség nem ugyanaz. Lehet valakivel órákon át beszélgetni, rengeteget nevetni, erős kémiát érezni, és mégis azt tapasztalni később, hogy amikor valóban szükségünk lenne rá, nehezen tud kapcsolódni hozzánk. De mit is jelent akkor pontosan az, hogy valaki érzelmileg elérhető?

Egy érzelmileg elérhető ember képes felismerni és megérteni a saját érzéseit, beszélni róluk, miközben a másik érzéseire is kíváncsi. Amikor pedig kibillen érzelmi egyensúlyából, akkor is képes kapcsolatban maradni önmagával és másokkal is.

Na de nézzük, milyen jelekből következtethetünk arra, hogy a másik képes a valódi érzelmi kapcsolódásra:

Tud beszélni arról, mi zajlik benne

Nem kell, hogy a másik minden érzését azonnal és tökéletesen megfogalmazza. Az viszont sokat elárul, hogy megpróbálja-e vagy teljesen elzárkózik.

Az érzelmileg elérhető személy képes például azt mondani, hogy „Ez most bizonytalanná tett.”, „Rosszul esett, amit mondtál.” vagy „Most kicsit túlterhelt vagyok, ezért nehezebb kapcsolódnom.”.

Ez érezhetően más működés, mint amikor valaki hárít azzal, hogy „nincs semmi baj”, vagy egyszerűen bezárkózik. Az érzelmi elérhetőséghez ugyanis hozzátartozik az is, hogy az illető hozzáfér a saját belső világához, és betekintést ad abba a másiknak is.

Kíváncsi rád akkor is, amikor nehézséget élsz át

Az érzelmi kapcsolódás nem csak a pozitív élmények megosztásakor jó, ha jelen van.  Legalább ilyen fontos, hogy mi történik akkor, amikor szomorú, bizonytalan, vagy épp csalódott vagy, vagy egyszerűen szükséged lenne arra, hogy valaki meghallgasson.

Az érzelmileg elérhető partner ilyenkor nem feltétlenül azonnal megoldani próbálja a problémádat, hanem megpróbálja megérteni, mi zajlik benned és empátiát fejez ki.

Például azt kérdezi, hogy „Mi az, ami miatt rosszul esett neked ez az eset?”

Képes felelősséget vállalni

Mindannyiunkkal előfordul, hogy hibázunk: félreértünk valamit, türelmetlenek vagyunk, vagy olyat mondunk, amit később megbánunk. Az érzelmi érettség egyik fontos jele nem az, hogy valaki soha nem viselkedik bántóan, hanem az, hogy mit kezd az elkövetett hibáival.

Képes-e bocsánatot kérni? Képes-e meghallgatni a másik visszajelzését anélkül, hogy azonnal visszatámadna? El tudja-e ismerni, ha valamiben felelőssége van?

Nagy különbség van aközött, hogy valaki azt mondja: „Sajnálom, hogy megbántottalak, nem ez volt a szándékom.” és aközött, hogy „Azért mondtam ezt, mert ezt hoztad ki belőlem...”.

Az első esetben megjelenik a saját viselkedésért vállalt felelősség. A másodikban a felelősség azonban teljes egészében a másikra hárul.

Konfliktusban sem szűnik meg a kapcsolat

A valódi kapcsolati biztonság sokkal inkább konfliktushelyzetben mutatkozik meg, hiszen könnyű szeretetteljesnek lenni akkor, amikor minden rendben van. 

Az érzelmileg elérhető partner képes arra, hogy vita közben is jelezze: „Most mérges vagyok, szükségem van egy kis időre, de vissza fogunk térni erre.”

Ez egészen más, mint amikor valaki napokra eltűnik, büntető csenddel reagál, fenyegetőzik a szakítással, vagy egyszerűen lezár minden kommunikációt. Az egészséges távolságtartásnak van célja és kerete: azért lépünk hátrébb, hogy megnyugodjunk, majd vissza tudjunk térni a problémához.

Vannak határai, de nem használja őket falnak

Az érzelmileg elérhető embernek is lehet szüksége egyedüllétre, pihenésre vagy arra, hogy valamire nemet mondjon. Sőt, az egészséges határok kifejezetten fontosak egy jól működő kapcsolatban. A különbség inkább abban mutatkozik meg, hogyan használja valaki a határait.

Más azt mondani, hogy „Most nagyon fáradt vagyok, szeretnék egy estét egyedül tölteni, de holnap beszéljünk róla.” és hogy „Ne kérdezősködj, hagyj békén.”.

A határ az első esetben segít szabályozni a közelséget, a másodikban viszont akár a közelség teljes elkerülésének eszközévé is válhat.

Miből láthatod, ha valaki érzelmileg nehezen elérhető?

Az érzelmi elérhetetlenség nem mindig látványos. Sokszor éppen azért nehéz felismerni, mert a kapcsolat elején nem tűnik fel.

Később azonban megjelenhet például az, hogy a másik következetesen kerüli a komoly beszélgetéseket, nehezen beszél az érzéseiről, elvicceli a számára kényelmetlen témákat, vagy rendszeresen eltávolodik, amikor közelebb kerülnétek egymáshoz.

Az is előfordulhat, hogy fizikailag jelen van, de érzelmileg nehéz hozzáférni. Meghallgat, de nem igazán kapcsolódik ahhoz, amit mondasz. Ott van melletted, mégis gyakran az az érzésed, hogy egyedül maradsz az érzéseiddel.

Konfliktusban pedig megjelenhet a visszatámadás, a védekezés, a hibáztatás, a bezárkózás vagy a teljes érzelmi kivonulás.

Fontos azonban, hogy egy-egy ilyen viselkedés önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki érzelmileg elérhetetlen.

Mindannyian lehetünk ugyanis időnként kevésbé hozzáférhetők. Egy hosszabb stresszes időszak, egy veszteség, trauma, kimerültség vagy más nehéz élethelyzet átmenetileg azt is eredményezheti, hogy kevésbé tudunk kapcsolódni.

Ezért nem egyetlen reakciót érdemes figyelni, hanem a visszatérő mintázatot.

És talán ugyanezeket a kérdéseket magunkkal kapcsolatban is érdemes feltenni. Nem csak azt, hogy „Elérhető-e érzelmileg a párom?”, hanem azt is: „Én mennyire engedem közel magamhoz a másikat?”.

Hiszen az érzelmi intimitás két ember közös folyamata. Ha pedig azt vesszük észre, hogy újra és újra hasonló kapcsolati helyzetekben találjuk magunkat, vagy nehezen értjük, miért olyan nehéz számunkra a közelség, az önismereti vagy pszichológiai munka sokat segíthet a mögöttes mintázatok megértésében.