Márciusban indul egy fiatal felnőttek számára meghirdetett önismereti csoportom (reklám), és ennek kapcsán szükségszerűnek látszott elgondolkodnom azon, hogy mi értelme van végeredményében egy ilyen csoportnak - mit adhat ez a résztvevőknek. Ezen gondolkozás eredményét olvashatja a következőkben.
Szóval önismereti csoport. Egyszerű kifejezés, két részből áll, mind a kettő jelentőségéről külön-külön, majd aztán egészében is írnék néhány gondolatot. Nézzük balról jóbbra haladva, tehát kezdjük az önismerettel. Habár elég statikusnak hangzik a szó (ezt meg ezt tudom magamról), a valóságban azt hiszem, hogy ez inkább csak egy része az egésznek, inkább a végeredményt írja le, és nem a mögötte megbújó folyamatot, attitűdöt. Mert hogy amikor önismeretről, meg önismereti folyamatról beszélünk, az talán valami olyasmit takar, hogy mivel valamilyen számomra hiteles - ezáltal a lehetőségekhez mérten harmonikus - viszonyt kívánok kialakítani a saját történetemmel és (akár múlt-, akár jelenbeli) élményvilágommal, ezért (és itt jön az önismeret) szükséges megismernem ezt a történetet (vagy akár a mostban történt élményt), hagynom, hogy hasson rám, kiválthassa belőlem azokat az érzéseket, amiket kivált. Ekképpen összefoglalva a jó élet alapjaként is gondolhatnánk arra, hogy megélhetőek (megérthetőek, a létezésükben elfogadottak) legyenek az érzéseink, ehhez pedig az önismereti folyamat (attitűd) lényegi részegység.
Csoport. Életünk egyik fontos alapélménye, hogy miként reagálnak ránk mások, valamint hogy belőlünk mit váltanak ki mások. Egy ilyen pl. önismereti csoportban pontosan ezek az élmények kerülhetnek fókuszba - biztonságos keretek között. Reflektálhatnak rám és én is reflektálhatok rájuk, erről ilyen-olyan módokon tudunk beszélni, és ebből egyfelől következhet az az élmény, hogy jé, elfogadható és elbírható tartalmak vannak bennem - mégha nem is gondolkozunk mindig mindenkivel ugyanúgy mindenről -, illetve lehet tanulni meg tapasztalni magamra nézve a kapott (és adott!) reakcióimból, melyekkel egyébként ritkán találunk alkalmat ténylegesen foglalkozni.
Adja magát végül a kérdés: Mit ad hozzá a csoport az önismeretem mélyítéséhez? Egyfelől társas teret biztosít mindannyiunknak, mely kivált belőlünk valamilyen élményeket, másfelől lehetőségünk nyílik belelátni abba, ahogyan mások minket (és a mi történetünket) látnak - akár azon keresztül, hogy milyen kérdés fogalmazódik meg bennük velünk és a történetünkkel kapcsolatban. Valamint az sem elhanyagolható - és ezzel zárnám is soraimat -, hogy biztonságos és elfogadó társas közegben lenni egyszerűen jó érzés önmagunkkal is lenni.
Komment írása