Mindfulness a személyközpontú és a Gestalt terápiában – hasonlóságok és különbségek

A múlt alkalommal a tudatos jelenlét és a személyközpontú terápia kapcsolatát boncolgattuk, most pedig rátekintünk, hogy a három nagy érzelemközpontú terápiás irányzat közül (személyközpontú, egzisztenciális, Gestalt) milyen főbb különbségekkel jelenik meg a tudatos jelenlét a személyközpontú és a Gestalt terápiában.

A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet kapott a pszichoterápiában. Számos terápiás irányzat integrálja ezt a megközelítést, különösen a személyközpontú és a Gestalt terápia, melyek természetéhez nagyon közel áll a tudatos jelenléttel való munka, az mégis más hangsúlyokkal jelenik meg bennük.

Mindfulness a személyközpontú terápiában

A személyközpontú terápia középpontjában a feltétel nélküli elfogadás, empátia és kongruencia (hitelesség) áll. A mindfulness ebben az irányzatban elsősorban a terapeuta és a kliens kapcsolatában, valamint a kliens önmagához való viszonyában jelenik meg.

• Terapeuta jelenléte: A személyközpontú terapeuta igyekszik teljesen jelen lenni a terápiás helyzetben, ítélkezés nélkül, elfogadással és empátiával. Ez a tudatos jelenlét a mindfulness egyik kulcseleme.

• Kliens önreflexiója: A kliens támogatása abban, hogy tudatosan jelen legyen saját érzéseiben, gondolataiban, anélkül, hogy azokat elnyomná vagy ítélkezne felettük. Ez elősegíti az önelfogadást és a személyes fejlődést.

• Lassítás és nyitottság: A mindfulness révén a kliens megtanulhat megállni, befelé figyelni és megélni a pillanatot, ami segíthet a problémák mélyebb megértésében és az érzelmi feldolgozásban.

Mindfulness a Gestalt terápiában

A Perls nevéhez kötődő Gestalt terápia erőteljes hangsúlyt helyez a „here and now” (itt és most) tapasztalatára, amely szoros kapcsolatban áll a mindfulness alapelveivel.

• Fókusz a jelenre: A Gestalt terápiában a kliens figyelmét folyamatosan az aktuális élményekre, testi érzésekre és érzelmekre irányítják, ami nagyon hasonló a mindfulness gyakorlatokhoz.

• Testtudatosság: A testi érzetek tudatosítása, amely a Gestalt terápiában központi elem, párhuzamos a mindfulness „testi jelenlét” megközelítésével.

• Interaktivitás és kreativitás: A Gestalt terápia aktívabb és interaktívabb, a kliens és terapeuta közös munkája során megjelennek improvizációs technikák, mint például a „szék technika”, amelyek elősegítik a tudatos jelenlétet.

• Elfogadás és változás: A Gestalt hangsúlyozza az élmény elfogadását a változás érdekében, amely a mindfulness „nem ítélkezés” aspektusára épül.

Főbb különbségek a mindfulness alkalmazásában

Mind a személyközpontú, mind a Gestalt terápia természetes módon kapcsolódik a mindfulness gyakorlataihoz, hiszen mindkettő a jelen pillanat megélését és az elfogadást helyezi előtérbe. A személyközpontú terápia inkább a befogadásra, empátiára és a kliens belső világának elfogadására fókuszál, míg a Gestalt terápia aktívabb, testi és élményközpontú megközelítést alkalmaz a tudatos jelenlét elmélyítésére.

Az integrált megközelítésekben egyre gyakrabban találkozunk mindfulness technikák beépítésével mindkét irányzatban, amelyek hozzájárulnak a terápiás folyamat hatékonyságához és a kliens önismeretének elmélyítéséhez.

Felhasznált irodalom:

Brownell, P. (2010). Gestalt Therapy: A Guide to Contemporary Practice. Springer Publishing Company.

Kabat-Zinn, J. (1990). Full Catastrophe Living: Using the Wisdom of Your Body and Mind to Face Stress, Pain, and Illness. Delta.

Rogers, C. R. (1961). On Becoming a Person: A Therapist's View of Psychotherapy. Houghton Mifflin.

Yontef, G. (1993). Awareness, Dialogue, and Process: Essays on Gestalt Therapy. The Gestalt Journal Press.

Varga, K. (2017). Mindfulness – tudatos jelenlét a pszichoterápiában. Pszichoterápia, 26(1), 9-22.