Minden folytatás nehéz (?) , avagy a lendület és lelkesedés megőrzése

Talán neked is ismerős, hogy eltervezel valamit, lelkesen nekikezdesz, érzed a 'pezsgést' is. Az első pár nap lendületét követően azonban valahogy elfogy a lendület, elfáradsz, motiválatlanná válsz. Pedig talán eldöntötted, hogy ’az idei év más lesz…’ vagy ’idén végre elindítom a vállalkozásomat/megújítom a honlapomat/új munkahelyet keresek/lefogyok, stb….’.

Szinte mindegy is, hogy az élet melyik területével kapcsolatban voltak ilyen terveid. Lehet, hogy csak kisebb változtatásokat akartál, egy új rutint bevezetni vagy egészségesebben élni.

Vajon hogyan érdemes változtatni? Hogyan lehet tartós változást elérni az életünk egy-egy területén? Ebben a cikkben ezzel kapcsolatos tippeket szeretnék megosztani veled.

Az érzelmeink határoznak meg bennünket

Mi emberek, többnyire nem működünk logikusan – hiába szeretnénk magunkról az ellenkezőjét hinni. Többnyire inkább az érzelmeink vezérelik a döntéseinket, emiatt főleg azokban a dolgokban vagyunk hajlamosak irracionálisan dönteni, amelyek a legfontosabbak számunkra.

Hányszor fordult elő például, hogy elkezdtél valamit amiről tudtad, hogy jót tesz neked – például sport, naplóírás, egészségesebb életmód – de hiába érezted a jó hatását, egy idő után abbahagytad az egészet? Mert elsodortak a mindennapok, mert nem fért bele az idődbe, mert ’csak a mai napot hagyom ki’ (amiből aztán persze napok/hetek lettek….).

Pedig még azzal is tisztában vagy, hogy a kitartáson múlik minden, és az életed minden területén tulajdonképpen ez az, ami sikerhez vezet – legyen szó kapcsolatokról, munkáról, lelki egészségről vagy üzleti életről.

Mégis, újra és újra felmerülnek bennünk a kérdések:

1. Miért hagyunk abba olyan dolgokat, amelyekről tudjuk, hogy jót tesznek nekünk?

2.Hogyan lehet sikeresen tartani magunkat egy új szokáshoz? (És miért kell ennyire az alapoknál, a napi szokásainknál kezdeni, ha szeretnénk egy kitűzött célt megvalósítani?)

Jót tesz nekem, mégis abbahagyom

Tegyük fel, hogy elkezded egy esti rutin bevezetését. Ezért egy bizonyos időpont után már nem nézel rá a telefonodra, meditálsz egy kicsit, vagy tévénézés helyett lefekvés előtt olvasol. Pár nap után elkezded érezni, hogy milyen jót tesz neked ez az új rutin, örülsz neki, elképzeled, hogy ‘most végre sikerülni fog..’ – mégis abbahagyod egy idő után.

De vajon miért? 

Több oka is lehet.

Előfordulhat, hogy nem vesszük figyelembe az aktuális élethelyzetünket. A tervünk szép lenne, és biztosan képesek is lennénk rá de lehet, hogy az az élethelyzet, amelyben éppen vagyunk nem alkalmas rá. Vagy nem olyan formában alkalmas, ahogyan kitűztük. Előfordulhat az is, hogy túl sok célt tűztünk ki, nem illeszkedik az életünkbe – legalábbis abba az élethelyzetbe nem, amiben éppen vagyunk. Módosításokkal lehet, hogy illeszkedne, ehhez viszont újra kellene gondolnunk a terveinket.

Például egy többgyerekes anyuka egy egyetemet lehet, hogy nehezen végez el, ami kötött időben (és helyileg is, talán) de egy rövidebb online tanfolyamot el tudna végezni. Vagy ha amúgy is zsúfoltak a napjaid, akkor egy félórás reggeli meditáció nem férne bele, de egy ötperces igen – és az is elég lenne. 

Tippek:

• csak egy célt válasszunk egyszerre – egy szokáson változtassunk, ez magával fogja húzni a többit is.
• gondolj a kitűzött célra úgy, mint egy kihívásra – tőled, neked.

Valóban magadénak érzed a céljaidat? Mitől sikerül egy kitűzött cél – és mitől nem?

Biztosan megfigyelted már magadon, hogy hiába szerettél volna valamit (például ki ne szeretne egészségesebben élni?), ha nem érezted igazán magadénak a célt, akkor valahogy nyögvenyelősen ment az is, hogy tegyél érte valamit. Pedig tudtad, hogy jót tenne neked, ha azt a szokást bevezetnéd..

Valamiért mégsem ment. 

De vajon miért? Vajon mi határozza meg, hogy sikerül-e változtatnunk, bevezetni egy új szokást, megvalósítani egy célt?

James Clear az Atomic Habits (Elemi szokások) című könyvében részletesen is leírja, hogy a sikeres változásnak, új szokások bevezetésének titka tulajdonképpen az, ha érzelmileg is bevonódunk a folyamatba. 

A belső motivációról

James Clear szerint akkor válik motiváció belsővé, amikor a személyiségünk részévé tesszük azt a szokást, amit szeretnénk bevezetni. Azaz nem pusztán kitűzünk egy célt, hanem szinte azonosulunk is vele.

Már a megfogalmazás is más ebben az esetben. Nem azt mondjuk, hogy ’Ezt vagy azt szeretném elérni / a napjaim részévé tenni, stb..’

Hanem azt, hogy ’az életem része ez a szokás’. Vagy ’olyan ember vagyok, aki….(nap, mint nap gyakorolja ezt a szokást)’.

Mindannyian a szokásaink rabjai vagyunk. Nagyon leegyszerűsítve gondoljunk csak arra, hogy ’nem pakolom el a ruháimat este’ – ha ez mindennap előfordul, akkor már igaz lesz az is, hogy ’rendetlen vagyok’.

De igaz lehet ez bármilyen más élethelyzetre is. Ha például konfliktuskerülő vagyok és ezért sosem mondok nemet, akkor ez a szokás egy idő után a személyiségem részévé válik.

Két kérdés

Éppen ezért nem úgy érdemes kitűzni egy célt, hogy pusztán csak megfogalmazod magadnak, hogy mit szeretnél, hanem érdemes ezt egy kicsit tovább is gondolni.

1. lépés : Fogalmazd meg magadnak az elérendő célt/bevezetendő szokást.

2. lépés : Tedd fel magadnak a kérdést: Milyen emberré szeretnék válni azzal, hogy bevezetem ezt a szokást? Mit tenne másként egy olyan ember, akivé ezáltal válni szeretnék?

Hiszen minden szokásoddal, napi rutinoddal teszel egy lépést afelé az ember felé, akivé válni szeretnél. Ezek a szokások egyben azt is sugallják, hogy ’talán ez vagyok én…’ ’Talán én olyan ember vagyok, aki mindig elcsúszik a teendőivel’ (ha például sosem tudod tartani a határidőket).

Benjamin Franklintől származik az  idézet, miszerint ’Azok a dolgok, amelyeket gyakran ismételsz határozzák meg, hogy miben hiszel’. 

Így az első lépés ahhoz, hogy megvalósítsd az elhatározásaidat az, ha minél részletesebben elképzeled amilyenné válni szeretnél azáltal, hogy kitartasz az eltervezett célod mellett.