Migrén és stressz kapcsolata: Hogyan segíthet az autogén tréning?

Mi a migrén?

A migrén egy neurológiai rendellenesség, gyakran recidiváló fejfájás, amely sok embert érint világszerte. Összetett rendellenesség, amely episzodikus, súlyos, gyakran egyoldali, verő vagy pulzáló fejfájást jellemez, amelyet hányinger, fényérzékenység, hangérzékenység és néha aura kísér. Ez alapján két fő típusára oszlik: migrén aura nélkül és migrén aurával. A tünetek kritériumai a migrén diagnózishoz az alábbiak: Migrén aura nélkül diagnózishoz legalább 5 roham megléte, mely. 4-72 óráig tart,  a roham alatt legalább az egyik teljesül -fény- és hangkerülés -hányinger, hányás. Emellett legalább kettő igaz rá: féloldali lokalizáció, lüktető fájdalom, erős fájdalom (a mindennapi tevékenységet gátolja), fizikai munka rosszabbítja és más betegség nem jön szóba, vagy kizárható, vagy nincs összefüggésben a panaszokkal. Migrén aurával legalább két roham esetén diagnosztizálható, amelyek Aura motoros tünetek nélkül melyre legalább 1 igaz: reverzibilis vizualis tünetek, reverzibilis érző tünetek reverzibilis beszédzavar. Illetve az utóbbiakból legalább kettő igaz rá homonim vizualis vagy egyoldali érző tünet, 5 perc alatt kialakuló aura, 5-60 percig tartó auratünet. És ,ás betegség nem jön szóba, vagy kizárható, vagy nincs összefüggésben a panaszokkal (WHO, 2004)..

Mi történik mikor stresszelek?

A stressz egy természetes válasz a külső és belső ingerekre. A biológiai mechanizmusa a "fight or flight" (harcolni vagy menekülni) reakció, amelyet a hypothalamus aktivál a limbikus rendszerben. A hypothalamus aktiválja a pituitary glandot, amely aktiválja a adrenal medulla-t, amely kortizol és adrenaline hormonokat termel. Ezek a hormonok a véráramba kerülnek és az egész testre hatnak, fokozzák a szívverést, növelik a vérnyomást, fokozzák az energia felhasználást és gátolják a nem fontos funkciókat, például az emésztést és az immunrendszert (Fink, 2010; Sauro & Becker, 2009).

Migrén és stressz kapcsolata

A migrén kialakulásában a stressz biológiai mechanizmusai jelentős szerepet játszhatnak. A stressz által termelt kortizol és adrenaline hormonok változtathatják a véráramlást az agyban, ami kiválthatja a migrénes rohamokat. A stressz által okozott változások a keringési rendszerben is hozzájárulhatnak a migrén kialakulásához, a stressz hatására a szívverés és a vérnyomás emelkedik, ami változtathatja a véráramlást az agyban és kiválthatja a migrén tüneteit. A stressz által okozott változások az idegrendszerben is hozzájárulhatnak a migrén kialakulásához, mivel az idegrendszer fokozottabb működésbe kerül, amely krónikus stressz esetén káros irányba mutat (Sauro & Becker, 2009). 

Migrén- és stresszkezelés

A migrén kialakulásának megértése és kezelése komplex folyamat, ami több tényezőtől függ, a biológiai, genetikai, pszichológiai és környezeti tényezőktől egyaránt. Az egészségpszichológiai megközelítés szem előtt tartja a stressz és a migrén kapcsolatát, és a stresszkezelési technikák alkalmazását javasolja a migrén tüneteinek enyhítésére (Urbán, 2017).

A gyógyszeres kezelésen kívül más kezelési módszerek is léteznek, például a viselkedés-terápiás technikák, amelyek a betegek stresszreakciójának csökkentését célozzák (Dobos et al., 2022).  Ilyen technika például az autogén tréning. Az autogén tréning során a személyek megtanulják figyelni testi jelzéseiket és elsajátítják az önnyugtatást, hogy hogyan képesek ellazulni. Dobos vezette kutatásban azt találták, hogy az autogén tréning (AT) rendszeres gyakorlása (egy 16 hetes tréning után) a migrénben szenvedők agyterületi aktivitásában változásokat eredményezhet. Szignifikánsan növekedett az baloldali medial frontal gyrus aktivitása félelmet keltő képek mutatásakor az egészséges mintán a migrénnel diagnosztizált mintához képest. Míg szignifikánsan növekedett a baloldali insula aktivitása a migrénnel diagnosztizált mintán az egészséges résztvevőkhöz képest. Emellett az autogén tréning gyakorlás után szignifikánsan csökkent az aktivitása, a migrén kialakulásában fontos szerepet játszó,  dorsal ponsban. Összeségében az utótesztben a migrénnel diagnosztizált résztvevők az autogén tréning gyakorlást követően szignifikánsan kevesebb rohamról számoltak be, mint azt megelőzően (Dobos et al., 2022)

Az agyműködési változások azt sugallják, hogy az autogén tréning befolyásolhatja az érzelemérzékelést, mint például a kognitív kontrollt. Emellett képes csökkenteni azon agyi régiók aktivitásának szintjét, melyek fontos szereppel bírnak a migrén kialakulásában. Ez alapján mind preventív mind kezelési lehetőségként is effektív lehet az autogén tréning migrén esetén Emellett azonban a kezelések hatékonyságát megalapozó agymechanizmusokkal kapcsolatban még számos feltáratlan kérdéskör van, így további kutatások szükségesek.  (Dobos et al., 2022).

.Felhasznált szakirodalom

Dobos, D., Szabó, E., Baksa, D., Gecse, K., Kocsel, N., Pap, D., Zsombók, T., Kozák, L. R., Kökönyei, G., & Juhász, G. (2022). Regular Practice of Autogenic Training Reduces Migraine Frequency and Is Associated With Brain Activity Changes in Response to Fearful Visual Stimuli. Frontiers in Behavioral Neuroscience, 15. https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnbeh.2021.780081

Fink, G. (2010). Stress: Definition and history. Stress Science: Neuroendocrinology, 3(9), 3–14.

Sauro, K. M., & Becker, W. J. (2009). The Stress and Migraine Interaction. Headache: The Journal of Head and Face Pain, 49(9), 1378–1386. https://doi.org/10.1111/j.1526-4610.2009.01486.x

Urbán, R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

WHO. (2004). The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems, 10th Revision (ICD-10). National Centre for Classification in Health.