Miért fáj a szeretet? A szülői nárcizmus jelei és hatásai

A szülőséget gyakran az önzetlen szeretet, gondoskodás és védelem szimbólumaként idealizáljuk. Ám egyesek számára a szülőkkel való kapcsolat inkább zavaró, fájdalmas és érzelmileg kimerítő. Ha úgy érzed, hogy valamelyik szülőd szeretete feltételekhez kötött – vagy hogy a te szükségleteid mindig háttérbe szorulnak –, lehet, hogy nárcisztikus viselkedéssel van dolgod. A teljesen egészséges embereket is jellemezni valamilyen szintű nárcizmus, ezért érdemes erről spektrumként gondolkodni.  

A nárcisztikus jegyek sokféleképpen megnyilvánulhatnak, és nem minden nárcisztikus szülő viselkedik ugyanúgy. A közös jellemző általában viszont az, hogy a kapcsolatot egyoldalúnak érezzük. Mintha mindig meg kellene felelni, és kerülni kellene a szülő haragját, vagy vigyázni kellene az ő érzéseire. Holott a szülő gyerek kapcsolatban pont, hogy a szülőnek kellene a mi érzéseinkre figyelni és esetenként a saját szükségleteit háttérbe szorítani a gyerek érdekében. 

A szülői nárcisztikus viselkedés jelei:

• Érzelmi érvénytelenítés: Az érzéseidet semmibe veszi, lekicsinyli vagy figyelmen kívül hagyja. Gyakran hallhatod, hogy „túl érzékeny vagy” vagy „túlzásba viszed, túl sok vagy”.
• Empátia hiánya: Nehezen érti meg, vagy nem törődik azzal, hogy a viselkedése hogyan hat rád, ha kifejezed az érzéseidet rideg. 
• Irányítás és manipuláció: A szeretetet és figyelmet eszközként használhatja a kontroll gyakorlására. Jellemző lehet a bűntudatkeltés, a „csenddel verés” vagy az érzelmi zsarolás.
• A külsőségek fontossága: Fontosabb számára, hogy mások mit gondolnak a családról, mint hogy mi történik a valóságban. 
• Túlkontroll vagy elhanyagolás: Túlzottan belefolyhat az életedbe, figyelmen kívül hagyva a határokat – vagy épp teljesen érzelmileg elérhetetlen.
• Versengés vagy féltékenység: Alááshatja a sikereidet, vagy fenyegetésként élheti meg a függetlenségedet.
• Projekció: A saját érzéseit rád vetíti. Ha te jól érzed magad, de ő frusztrált, akkor megkérdezi tőled, hogy „Mi a baj?” ezzel elbizonytalanítva téged a saját érzéseid értelmezésében. 
• 
  

Így érezheted magad:

Ha szülő mellett nőttél fel, gyakran érezhetsz bűntudatot, ha nemet mondasz másoknak, félhetsz kifejezni az érzéseidet és szükségleteidet, bizonytalanságot élhetsz meg a hétköznapokban, illetve érzelmi kimerültséget minden egyes találkozás után. Előfordulhat, hogy megkérdőjelezed az emlékeidet vagy tapasztalataidat – hiszen a szülő másképpen emlékszik és elbizonytalanít téged.

Hogyan tovább?

Ha tudtál kapcsolódni a fentiekhez, akkor fontos, hogy először magadban dolgozd meg a fájó élményeket és utána próbáld meg rendezni a kapcsolatodat az adott szülővel. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged hozzá, akkor bátran keress fel egy szakembert, hiszen pont az elbizonytalanítás és az érzelmi odafigyelés hiánya miatt nagyon megerősítő tud lenni egy külső személy támogatása! Illetve, ha olvasnál bővebben a fenti témáról, az alábbi két könyv nagyon jó választás:

Dr. Karyl McBride – Véget érhet valaha a dráma?

Wendy T. Behary – Hogyan kezeld a nárcisztikust? Túlélés és boldogság egy önimádó mellett