Search a listing

Miért álmodunk? 1.rész

Miért álmodunk? 1.rész

Miért álmodunk?

Az embereket évszázadok óta érdekli, mi lehet a jelentősége az álmoknak. Míg egyes ősi civilizációkban úgy vélték, az álmok által az istenek üzennek, mára már számos modern elmélet született a témában. Az álmok, álmodás jelentősége azonban továbbra is foglalkoztatja a kutatókat, pszichológusokat. Ugyanis hiába, hogy életünk egyharmadát alvással töltjük (és ennek jelentős részét álmodással), még ma sem teljesen értjük miért álmodunk. Kétrészes cikksorozatomban bemutatom azokat az elméleteket, amelyekkel a mai modern pszichológia az álmodás jelenségére próbál magyarázatot adni.

1. Érzelmek és tapasztalatok agyi feldolgozása

Az egyik leginkább elfogadott elmélet szerint az álmodás segít az érzelmek feldolgozásában, az emlékek megszilárdításában. A nap során az agyunkat folyamatosan információk sokasága önti el, rengeteg stressz ér minket, és számos különböző érzelmet élünk át. Agyunk alvás közben (különösen az alvás gyors szemmozgásokkal jellemezhető, úgynevezett REM fázisában) is folyamatosan dolgozik, rendszerezi a nap során átélt élményeket, elraktározza a fontos emlékeket, és kiszűri a már nem szükséges, lényegtelen részleteket, amelyekre nem fontos a továbbiakban emlékeznünk.

Az álmok segítségével dolgozza fel agyunk az érzelmi élményeinket. Ezért tapasztalhatjuk, hogy például egy veszekedés vagy stresszes nap után, álmaink sokszor színesebbek, erősebb érzelmi töltettel bírnak. 

2. Problémamegoldás és kreativitás

Történt már veled olyan, hogy úgy feküdtél le, fogalmad sem volt, hogyan oldj meg egy problémát, és mire felkeltél, sikerült megoldást találnod rá? Ez is egy bizonyítéka az elméletnek, miszerint az alvás szerepet játszhat a problémamegoldásban és a kreatív gondolkodásban. Alvás közben agyunkat nem „köti béklyóba” a logikus, realista énünk, így szabadabban, kreatívabban működhet.

Egyes kutatók szerint az álmok egyfajta biztonságos terepet biztosítanak, hogy agyunk úgy kísérletezzen különféle megoldásokkal, hogy figyelembe kéne vegye azok valós életre való hatását. Így történhet meg, hogy egyszer csak egy elképesztő ötlettel ébredünk.

3. Az álmok és a tudattalan

Az álmokkal kapcsolatos egyik leghíresebb és legrégebbi elmélet Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyjának nevéhez fűződik, aki azt vallotta, az álmok segítségével megismerhetjük a tudattalant. Az álmok ugyanis szimbolikus formában jelképezik rejtett vágyainkat, megoldatlan konfliktusainkat, elnyomott érzelmeinket.

Freud szerint az álmok kétféle tartalommal rendelkeznek: a manifeszt tartalom az, amire emlékszünk amikor felébredunk, a látens tartalom pedig az álom mögötti rejtett, tudattalan jelentés. Freud elmélete szerint az álmok elemzése felfedheti az adott személy legmélyebb félelmeit, vágyait és motivációit. Bár Freud elmélete sok kritikát kapott, az az elképzelés, hogy álmaink a tudattalan működésünkről sokat árulhatnak el, a mai modern pszichodinamikus terápiákra is hatással van.

4. Érzelemszabályozás és mentális egészség

Az álmok az érzelemszabályozásban is jelentős szerepet töltenek be. A kutatások szerint az alvás REM fázisában az érzelmekkel kapcsolatos agyi régiók különösen aktívak. Álmaink segítségével fel tudjuk dolgozni negatív érzelmeinket (például a félelmet, dühöt, szomorúságot), így ezek valós életünkre már kevesebb hatást gyakorolnak. Mindez magyarázatot nyújthat arra, hogy azok az emberek, akiknél nem működik megfelelően a REM fázis, vagy poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvednek, miért küzdenek gyakran érzelemszabályozási nehézségekkel, és miért nehéz számukra a traumák feldolgozása.

Az álmodás tehát egyfajta érzelmi terápiának is tekinthető, segíthet nehéz érzelmeink feldolgozásában és az kiegyensúlyozottság elérésében.

 

Freud, S. (1900). The Interpretation of Dreams.

Hartmann, E. (1996). Outline for a theory on the nature and functions of dreaming. Dreaming, 6(2), 147-170.

Stickgold, R. (2005). Sleep-dependent memory consolidation. Nature, 437(7063), 1272-1278.

Wamsley, E. J., & Stickgold, R. (2019). Dreaming and offline memory consolidation. Current Biology, 29(20), R1124-R1130.

 

A blogbejegyzést Váradi-Borbás Brigitta (Pszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Kiemelt szakemberek a témában

Komment írása

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató