Search a listing

Mi lesz velünk, ha kirepülnek a gyerekek? 2. rész

Mi lesz velünk, ha kirepülnek a gyerekek? 2. rész

Ahogy a múlt héten ígértem, a gyerekek kirepülése körüli időszak lelki történéseinek áttekintése után, ebben a bejegyzésben néhány gyakorlati szempontra fogok kitérni. 

Sok kutatással találkozni a “kék zónák”-ról, vagyis az olyan földrajzi helyekről, ahol az emberek várható élettartama jelentősen magasabb, mint máshol. Az ilyen területeken nem ritka, hogy az emberek akár 100 éves korukig is boldogan élnek. Itt a hangsúly azon van, hogy boldogan élnek: nem mindegy ugyanis, hogy életünk utolsó éveit, évtizedeit betegen, ágyhoz kötötten, magányosan éljük meg, vagy fizikai és szellemi frissességben, önellátóan és szerető emberekkel körülvéve. Habár nem biztos, hogy mindenki 100 évig szeretne élni, de azért azt mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogyan érhetjük el azt, hogy életünk utolsó szakaszát boldogan éljük meg a párunkkal.

Az egyik legfontosabb tényező az egészségünk minél hosszabb ideig való megőrzése. Természetesen mindannyiunknak lehet olyan betegsége, amire nem lehet előre felkészülni, viszont azzal, ha tudatosan odafigyelünk az egészségünkre, számos betegségnek elejét vehetjük. Érdemes azt is átgondolni, hogy azzal, hogy odafigyelünk az egészségünkre, a párunknak is jót teszünk, hiszen remélhetőleg nem kell idejekorán, és hosszasan minket ápolnia, hanem előttünk áll még néhány évtized, amit ketten együtt élvezhetünk. 

Fontos, hogy a gyerekek kirepülése után is legyen életcélunk. Valami, ami miatt reggel érdemes felkelnünk. Életcélt sok minden adhat: a családi és társas kapcsolataink ápolása, a másokon való segítés, a hit, de akár az is, hogy élvezni szeretnénk az életünket a párunkkal. Különösen nők esetén látni, hogy ilyenkor kezdenek valamilyen új szakma tanulásába. Nem kell már a gyerekekről gondoskodni, így a felszabaduló energiákat be lehet csatornázni akár egy új szakmai karrier kiépítésébe. Férfiak esetén inkább az figyelhető meg, különösen ha sokáig ők voltak a családfenntartók, hogy a folytonos tevékenykedés az identitásuk részévé válik. Előfordulhat esetükben, hogy a nyugdíjba vonulás egyfajta traumává válik, nem tudják feldolgozni azt, hogy már kevésbé van rájuk szükség. Ilyenkor érdemes, akár szakember bevonásával is feltárni, hogy a tevékenykedés miért ilyen fontos számunkra.

Amikor a gyerekek végleg elköltöznek otthonról, és már csak hosszabb-rövidebb látogatásra térnek haza hétvégén és ünnepekkor, az otthonunk hirtelen üresebb lesz, mint volt. Lehet, hogy eleinte örülünk annak, hogy a megüresedett szobájukat használatba vehetjük (pl. lesz végre saját dolgozószobánk, vagy vendégszobánk), vagy van hol fogadni az unokákat, de idővel, amikor már az unokák is csak ritkán jönnek, sokan ráébrednek, hogy felesleges ekkora otthont fenntartani. Habár bizonyára sok emlék köt minket az otthonunkhoz, érdemes a lakásunkat a mindenkori életszakaszunkhoz alakítani. Ahogy nagyobb otthonba költöztünk, amikor születtek a gyerekek, a gyerekek elköltözésével érdemes berendezkednünk arra az életmódra, hogy már csak ketten vagyunk a párunkkal. Hasznos olyan szemmel is megvizsgálni lakhelyünket, hogy mennyire lesz alkalmas arra, hogy ott megöregedjünk. Van-e bolt a közelben, amit akár gyalogosan is el tudunk érni? Be tudunk-e menni úgy a lakásba, illteve tudunk-e úgy közlekedni a lakásban, hogy ne kelljen lépcsőzni? Van-e zuhanyzó, vagy csak kád? Ha megtesszük ezeket a módosításokat az otthonunkban, sok későbbi nehézségtől óvjuk meg magunkat és a párunkat is.

A kék zónák kutatásai is alátámasztják, hogy azok tudnak igazán hosszan boldog életet élni, akik szerető családdal vannak körülvéve. Ha szülőként sikerül jó kapcsolatot kialakítani gyermekeinkkel, nagy valószínűséggel ők is mellettünk állnak majd, amikor megöregszünk. Vannak olyan országok, ahol az állam támogatja azt, ha a nagyszülők a gyermekeikhez közelebb költöznek, így segítve őket az unokák nevelésében. Egy ilyen költözés (amennyiben ezt gyermekünk is támogatja) márcsak azért is megfontolandó lehet, mert hosszú távon ezzel a döntésünkkel könnyebbé tesszük gyermekünk számára, hogy támogatni, ápolni tudjon majd minket, ha öregek, betegek leszünk. Azt se feledjünk, hogy egy jelentősebb környezetváltozást (például ha más városban kell újra gyökereket vernünk) sokkal könnyebben megtesszük 50-60 évesen, mint 70-80 évesen. 

Amennyiben úgy érzi, hogy elakadtak párjukkal a gyerekek kirepülése utáni időszakban, nehezen tudnak újra egymásra találni, keressen bizalommal. Májusra vannak szabad időpontjaink.

A blogbejegyzést Körmöczi Andrea (Pszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Kiemelt szakemberek a témában

Komment írása

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató