Kognitív átkeretezés

Egyre több pszichológiai kifejezést használ a köznyelv, s valószínű, hogy a kognitív átkeretezés is ismerősen cseng már számunkra. Nézzük meg, mit is jelent ez.

A kognitív átkeretezés a gondolkodásunknak abból a sajátosságából indul ki, hogy mindig valamilyen értelmezési keret alapján észleljük a világot, az életünket. 

Az érzelemszabályozási stratégiáink egyike az úgynevezett kognitív átkeretezés vagy változtatás, mellyel az adott szituációban megjelenő érzelmi választ formálhatjuk. Ilyenkor arra törekszünk, hogy módosítsuk a helyzetről kialakított értékelést, illetve gondolkodást. A kognitív átkeretezés következtében megváltozhat az érzelmi élmény, a viselkedés, sőt a fiziológiai folyamatok is (pl. ha kevésbé érezzük fenyegetőnek a helyzetet a szabályozás következtében). E stratégia hosszú távon alkalmazva képes hozzájárulni a pszichológiai és fizikai jól-léthez, méghozzá az érzelmek feletti kontroll növekedése által.

A pozitív vagy negatív keretnek a döntésekre is erős befolyása van. Egy adott szituációhoz többféle jelentést társíthatunk, illetve a jelentések átformálásával módosítjuk az érzelmi válaszok lefutását. Az érzelmi eseményre adott válaszok tehát a helyzetről alkotott kiértékelés alapján eltérhetnek.

Az átkeretezés igényel egyfajta rugalmasságot, és az is igaz, hogy kevesebb érzelemszabályozási nehézséggel jár, ha van valamennyi tapasztalatunk a negatív állapotok helyreállíthatóságáról.

Az átkeretezés magában foglalja a megértést is, ami a szituáció elemeire és összefüggéseire vonatkozik. 

• A kognitív változtatást használhatjuk például az énhatékonyság értékelése kapcsán. Ha úgy véljük, egy szituációban képesek vagyunk helytállni, mert például hatékony stratégiákkal rendelkezünk, és hiszünk is ezekben, a helyzetet kevésbé éljük meg stresszesnek. Amint ideális szintre csökken a stressz mértéke, máris hozzáférhetővé válnak erőforrásaink, s visszanyerhetjük kreativitásunkat.
• Az átkeretezési stratégia egy változata kifejezetten a helyzetek metítélésére fókuszál, és ilyenkor a szituációból adódó kihívásokat és fenyegetéseket vizsgáljuk meg, illetve értékeljük ki.
• A meggyőződéseinket is górcső alá vehetjük, megkérdőjelezhetjük a fennálló hiedelmeinket, s átgondolhatjuk, hogy azok milyen világképet szolgálnak. Ezeket fokozatosan átalakíthatjuk kedvezőbb meggyőződésekké, melyek egy egészségesebb életvilágot eredményeznek.
• Az elfogadás is egy megküzdést segítő átkeretezési stratégia, ám ez komoly kihívást jelenthet számunkra. Mégis sokszor épp az elfogadás fordíthat nagyot a helyzetünkön, ugyanis ilyenkor megszabadulunk az ellenállástól. Az elfogadás bizonyos értelemben szabaddá is tehet minket, de ez nem a korlátoktól való szabadságot jelenti, hanem a valamire való szabadságot, ami megnyilvánulhat a szituációból adódó kihívások melletti elköteleződésben.

A kognitív átkeretezést sem tekinthetjük mindenható módszernek, mégis egy olyan pszichológiai eszközről van szó, mely megfelelően alkalmazva valóban segíthet az adott helyzettel való megküzdésben.