Kiválthatja-e a mesterséges intelligencia a pszichológiai terápiát?

2011 óta dolgozom pszichológusként, 2014 óta magánrendelés keretében. Gyermekünk születését követően néhány év kihagyás után ismét munkába álltam, és - ahogy az életben minden változik - jelenleg egészen más kihívásokkal találkoztam a vállalkozás újraindítása során, mint 10 évvel ezelőtt.

A mesterséges intelligencia (ChatGPT) széleskörű használatának elterjedése magával hozta azt a jelenséget, hogy az emberek pszichológiai támogatás érdekében is hajlamosak mesterséges intelligenciához fordulni. De vajon kiváltható-e a terápia az AI-val való beszélgetéssel?

Régi és új klienseim jól tudják, hogy nálam nem első a pénzkereset, heti rendszerességnél ritkább folyamatokat is vállalok (bár, igaz, hogy az önismereti munkában, ahogy mindenben, pl. az edzésben is fontos a rendszeresség, a figyelem fókuszálása), a lemondások esetén nincs retorzió (nyilvánvaló, hogy amennyiben az sokszori, akkor ott másról van szó, ám a kliens önismereti folyamata a terapeuta önismereti folyamatához is kapcsolódik, így mindenben benne van a terapeuta is, ami a terápián történik), ennek oka pedig az, hogy nem izgulok azon, hogy mennyi kliensem van és hogyan fog megélni a családom (éppen előző okból kifolyólag - az egész életemmel, személyiségemmel dolgozom és teremtek, nem csupán a klienseim által). Tehát nem azért cáfolom most az AI terápiás szerepét, mert jól szeretnék keresni, hanem azért, mert valóban így gondolom. És persze, az igaz, hogy most azért írok cikket, mert jól jön az online megjelenés, hiszen ahogy említettem, hosszú szünet után újraindítom a vállalkozásomat.

Az alábbi előnyöket-hátrányokat a ChatGPT foglalta össze, azt követően leírom a saját véleményemet is:

Az MI előnyei a lelki támogatásban

1. Elérhetőség és hozzáférés
   Az MI-alapú alkalmazások (pl. chatbotok, online pszichológiai segédeszközök) bármikor, bárhonnan elérhetők. 

2. Anonimitás és biztonságérzet
   Általában könnyebben nyílnak meg egy algoritmus előtt, mint egy ember előtt, mert nem félnek az ítélkezéstől. (Bár ez c

3. Költséghatékonyság
   Egy MI-rendszer használata általában jóval olcsóbb, mint a személyes terápia. 

4. Adatalapú személyre szabás
   Az MI képes nagy mennyiségű adatot feldolgozni, és ennek alapján személyre szabott tanácsokat, gyakorlatokat adni, például mindfulness- vagy kognitív viselkedésterápiás feladatokat.

Az MI korlátai

1. Empátia hiánya
   Bár egy algoritmus szimulálhatja az empatikus kommunikációt, valódi emberi együttérzést nem képes átélni. A terápiás kapcsolat egyik legfontosabb eleme pedig éppen az emberi jelenlét és a hiteles empátia.

2. Etikai és felelősségi kérdések
   Mi történik, ha egy MI hibás tanácsot ad? Ki viseli a felelősséget? Ráadásul az adatok biztonsága is kritikus: ki férhet hozzá a felhasználó legintimebb gondolataihoz?

3. Komplex problémák kezelése
   A pszichológiai terápiában gyakran mély, összetett, személyes és relációs kérdések kerülnek elő. Egy algoritmus jelenleg nem képes átfogóan feldolgozni a kliens életének finom részleteit, kapcsolati dinamikáit vagy tudattalan folyamatait.

4. Terápiás szövetség hiánya
   A sikeres pszichoterápia egyik legfontosabb tényezője a bizalmon alapuló terápiás kapcsolat. Ez a szövetség motivál, megtart, és gyógyító erejű – olyasmi, amit gépi rendszer nem képes teljes mértékben helyettesíteni.

A ChatGPT szerint a mesterséges intelligenciának jelenleg kiegészítő szerepe van a terápiát illetően és nem helyettesítő. Némileg segíthet a klienseknek az önreflexióban, a szorongás csökkentésében, a stresszkezelésben. Ugyanakkor a súlyos pszichés problémák, traumák vagy krízishelyzetek kezelésében továbbra is nélkülözhetetlen a képzett pszichológus személyes jelenléte (láttunk már befejezett öngyilkossági kísérleteket is az AI támogatásán felbuzdulva), a mesterséges intelligencia a pszichológiai ellátást tekintve nem képes kiváltani a terápiát. Sokkal inkább egy új, hasznos eszköz, amely kiterjesztheti a lelki támogatás elérhetőségét, és támogathatja a terápiás folyamatot, viszont véleményem szerint ezt is csak alapos jóindulattal mondhatjuk.

Véleményem szerint az AI-t lehet használni arra, hogy inspiráljon, ötleteket adjon, rövidítse az adott feladatra szánt időt (ahogy jelen cikkben is megkértem őt az előnyök-hátrányok listázására - ezt már csak felül kellett vizsgálnom és ki kellett egészítenem). Azonban a mesterséges intelligencia jól használván a nyelvet, melyben a szavakat több, mint 13.000 dimenzióban helyezi el és ezáltal a közöttük lévő kapcsolatokat elemzi és azok alapján generál válaszokat, egy nyelvi modell, mely egészen másképp működik, mint a terápia.

A terápia alapja a terápiás kapcsolat. Ez sok dimenziós kapcsolat két ember között, melyet - ha a végletekig le akarunk egyszerűsíteni - ha jól végzi a terapeuta, akkor azt a szeretet mozgatja, és hitelesség nélkül semmit sem ér (ahogy a szeretet nem hamis, ha az valóban szeretet). Ebben a szeretettel teli, igaz térben gyógyul a kliens, tisztul a mentális-érzelmi tér, harmonizálódik a személyiség-működés, és merülnek fel a válaszok, megoldások adott problémára.
A terápiás kapcsolat elsősorban nem logika, hanem szeretet. Erre az AI soha nem lesz képes.

Tehát lehet arra használni az AI-t, hogy inspiráljon minket új ötletekkel, vagy megússzuk a keresést (és jó esetben nem hallucinál majd és oszt meg fals információkat), de amennyiben mindig hozzá fordul valaki, azzal sérül a kreativitás, önbizalom, a saját magával való kapcsolat, a feje zsongani fog és nem talál nyugalmat, ahogy pl. egy meditáció, séta vagy igaz, építő emberi kapcsolat során - ezáltal még messzebb sodródik önmagától, és a megoldástól. A terápia során azonban arra van lehetőségünk, hogy egy valós emberi kapcsolat felemeljen minket. Ahol valóban minket látnak, ahol kibontakozhatunk, feltöltődhetünk, megtisztulhatunk. Ne is hasonlítsuk össze a kettő lehetőséget.