Kiszakadni a mókuskerékből – 4. a bizalom és a hit segítségével

Első pillantásra ellentmondhat egymásnak, hogy életünk kérdéseire a hit és a pszichológia segítségével is keressünk válaszokat. Mára azonban sok kutatás vizsgálja az ember és a természetfeletti kapcsolatát.

Keresztény pszichológusként azt járom körbe, hogy mit tanít a munkáról és a pihenésről a Biblia, és mindennek pszichológiailag mi értelme van?

Bizalom

A Biblia szerint Istennek terve van velünk, és ha mi beletesszük a munkába a saját részünket, Ő is beleteszi a maga részét. Jól illusztrálja ezt a következő történet: a zsidó nép 40 évig vándorolt a pusztában, miután kiszabadult az egyiptomi rabszolgaságból. A vándorlás évei alatt a népet mannával táplálta az Úr. Ezzel arra tanította őket, hogy gondoskodik róluk. A nép feladata az volt, hogy az égből lehullott mannából minden nap annyit gyűjtsenek össze, ami nekik és a családjuknak elegendő; kivéve a hatodik napot, mert akkor kétszerannyit kellett gyűjteni. Így a hetedik napon megpihenhettek.
 
Természetesen nem mindig engedelmeskedtek: volt, hogy többet gyűjtöttek, mint amire másnap szükség volt - és az megférgesedett, megbüdösödött. Vagy szombaton is kimentek gyűjtögetni. De Isten többszöri parancsa, és fáradhatatlan gondoskodása megtanította a népet, hogy bízzanak, elég, amit az adott napra ad. Így végül megtanultak szombaton pihenni, amiről tanúskodik a zsidó vallási gyakorlatban a Shabbat. 
 
A bizalom a fejlődéslélektani kutatások szerint a gyermekek első életévében alakul ki. Ha az édesanya fogékony a gyermek érzelmeire – pl. megnyugtatja az ijedt gyereket, visszatükrözi a saját arcán a gyermek érdeklődését, örömét - és gondoskodik a fizikai szükségleteiről, akkor a gyermekben kialakul az a kép, hogy a világ egy biztonságos hely, és számíthat az emberek szeretetére. 

Egy kiszámítható világ

A munkában sokmindenre nincs kontrollunk – mások reakcióit, sok körülményt nem tudunk kontrollálni. Sokszor kockáztatnunk kell, és ha új dolgot tanulunk, akkor számos kudarcot ki kell bírnunk. Bizalomra van szükségünk ahhoz, hogy megtegyük, ami tőlünk telik, támaszkodjunk a többiek segítségére, és arra, hogy a világ alapvetően kiszámítható. Így elengedhetjük, amit tényleg nem tudunk befolyásolni. Ha biztonságban érezzük magunkat, annak extra hozadéka, hogy nem kell „sikereket villantani” saját magunk vagy mások számára, mert anélkül is elégedettek lehetünk.

Isten terve sokszoros termés

Isten nem csak kiszámítható, hanem alapvetően jó, és a mi életünkről is jót tervezett. Ha Vele együtt munkálkodunk, akkor Isten tervét valósítjuk meg, mint a zsidók, akiket kivezetett a rabszolgaságból, a saját hazájukba. Amikor Istenhez kapcsolódunk, megtapasztalhatjuk: nagyon fontos az a kis rész, amit beleteszünk a munkánkba, mert megsokszorozódik. Az esőt és a növekedést Isten adja! 

Hűség 

A Teremtőnk tehát partnereket hív a munkájába. Az Ő tervében benne vannak az adottságaink, a körülményeink, a személyiségünk. Kérdezzük meg Tőle, hogy mire szeretné ezeket használni! A Biblia arra tanít, hogy nem valami extra tehetségre, extra jó munkahelyi pozícióra van szükség Isten tervéhez, hanem hűségre.  Használjuk bizakodva az adottságainkat a jelenlegi munkánkban, mert "aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz." (Máté 25:29).

Hogyan bízzunk jobban?

A bizalom gyakorlásához Jézus arra biztatja az embereket, hogy mondják el Istennek, hogy mire van szükségük. Ő gondoskodik a szükségleteinkről. Visszatérve a mannás történetre: Isten ismeri a szükségleteinket, mi ugyanakkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, vagy nem is tanultuk meg, hogy mire van szükségünk: teszemazt pihenésre, rendezett környezetre, egy telefonbeszélgetésre az instagram görgetése helyett... Hívőként saját szükségleteink felismerésére is tanít az Istennel való kapcsolat. 

Sokszor a hívők is tapasztalják, hogy a fizikai szükségleteik nincsenek betöltve, de Isten „érzelmi gondoskodása” mégis békével tölti el őket. Erről számol be az Újszövetség egyik írója, Pál:

„Megtanultam, hogy minden körülmények között elégedett legyek. Mind szűkös, mind bőséges körülmények között tudok élni. Ismerem a jóllakást és az éhezést, a szükséget és a bőséget is. Megtanultam, hogyan nézzek szembe bármikor, bármilyen helyzettel, mert mindenre van erőm Krisztus által, aki megerősít!” (Filippi 4:11)

A bizalmat és az öngondoskodást Istentől is tanuljuk, de nagyon fontos, hogy az emberi kapcsolatokban is nyissunk etéren! Fogadjuk el a jót a többiektől! Merjünk segítséget kérni azoktól, akikkel biztonságban érezzük magunkat, és fejezzük ki nekik, hogy mire van szükségünk. A pszichológus abban segít, hogy biztonságos terepen gyakoroljuk a bizalmat, felismerjük, hogy a múltban mi rombolta a bizalmunkat, és új mintázatokat építsünk ki.

A tavasz nagyon jó időszak, hogy megcsodáljuk Isten munkáját: minden növény hálásan bimbózik, levelet ereszt, még a szobanövényeink is nekilódulnak... Merjük megismerni azt, aki a növekedést adja!

Valódi elégedettség

"Számomra az az étel, ha azt teszem, amit az Atya rám bízott, hiszen ezért küldött el" (János 4:34) - mondja Jézus. Ahogy betegeket gyógyított, hirdette Isten bocsánatát, és végül meghalt az embertársaiért - Jézus az Atya akaratát teljesítette, és ez mély elégedettséget adott neki. Ez a legmélyebb szükségletünk: az Atya akaratának teljesítése. Ha nap mint nap Rá hallgatunk, szeretjük Istent és embertársainkat, akkor olyan mély elégedettséget tapasztalunk meg, ami nem hasonlít máshoz.

Források:

The Cathedral in Time Podcast | BibleProject™

Biblia: Egyszerű fordítás, 2 Mózes 16:4-35

John Townsend; Dr. Henry Cloud: Határaink