“Ismerd meg önmagad” A nagy önismereti félreértés?!

“Ismerd meg önmagad” A nagy önismereti félreértés?!

Nagyon régi tanács, még az ókori görög filozófusokhoz köthető és napjaink segítő, önsegítő könyváradata és burjánzó önismereti csoportjai azt mutatják, hogy az üzenet átment, megérkezett. Nagyon nagy az igény az emberekben önmaguk megismerésére.

Számtalanszor hallom, hogy: „ilyen helyzetekben én így szoktam viselkedni”, „ilyenkor azt érzem, hogy...”, „én ilyen vagyok”.Mintha azt mondaná a kliens, hogy ő ilyen, most már tudja, látja. Elérte a célt, megismerte önmagát a legkülönbözőbb helyzetekben, van némi rálátása arra, hogy új ismeretlen helyzetben hogyan fog érezni, gondolkodni, viselkedni. Persze nincs kipipálva az önismereti kérdés, hiszen lehetnek olyan új helyzetek, amikre még nem tudhatja, hogy mit váltanak ki belőle, hogyan fog ezekre reagálni? 

Mégis az ilyen kijelentéseket hallva, azt szoktam érezni, hogy van ezekben valami furcsa végletesség, lezártság, eldöntöttség.

Vajon tényleg az az önismeret célja, hogy rájöjj, hogy milyen vagy és hogyan érzel, gondolkodsz bizonyos helyzetekben és ismeretlen helyzetben milyen érzésekre, gondolatokra számíthatsz saját magadtól? Elmondhatod, hogy megismerted önmagad 70%-ban, vagy 80 %-ban? Az önismereted további útja az, hogy a fennmaradó nem ismert területet feltárd magadban, közben elismerve, hogy nem lehetséges a teljes önmegismerés?

A lezártság, végletesség érzés onnan származik, hogy a fenti gondolatmenet feltételezi, hogy te önmagad nem változol, vagy valamilyen, erre rá tudsz tekinteni, ezt meg tudod ismerni. Feltételezi azt is, hogy azok az élethelyzetek, amikbe kerülsz, nemcsak hogy ismétlődnek, de alapvetően ugyanolyanok, mint a korábbiak. Ez biztosan nincs így! (zárójelben jegyzem meg, hogy ha úgy érzed újra és újra ugyanazokba a helyzetekbe kerülsz, ugyanazokat a „hibákat” követed el, akkor ideje pszichológushoz fordulnod).

A legtöbb pszichoterápiás iskolának van önismereti alkalmazása, egyéni és csoportos formában. Meg lehet ezeket az induló csoportokat találni. Az önismereti csoport egyik nagy előnye, hogy széles az élethelyzeteknek, történéseknek a repertoárja, számtalan élethelyzetbe képzelheted bele magad, érezheted át mélységeit és magaslatait, a csoporttársaddal együttérezve, együtt cselekedve, beleélve magad az ő helyzetébe. Így nem csak a saját problémáidon, érzéseiden dolgozhatsz. Sok mindent megtudhatsz így magadról, arról milyen érzések, gondolatok keletkeznek benned, és támpontot is kapsz, hogy ha hasonló helyzetbe kerülnél, körülbelül mi lesz a reakciód. 

De az önismereti csoportnak van egy másik nagy előnye, ami elvezet a címben jelzett kérdés megválaszolásához. A másik előnye, hogy ha beviszed a problémádat a csoportba, a csoporttagok egészen különbözőképpen fognak reagálni. A te saját élethelyzetedből más szempontokat, más aspektusokat fognak észrevenni, más érzelmekkel és gondolatokkal fognak reagálni. Ez talán még nagyobb hozadéka az önismereti munkának. Amikor te már megismerted a saját reakcióidat a helyzetre, ők rámutatnak, hogy a helyzet sokkal összetettebb annál, mint amit te, vagy bármelyikünk képes lenne teljességében felfogni, és vannak olyan aspektusok, amikre talán nem is gondoltál, de jelentéssel, jelentőséggel rendelkezhetnek számodra. Ezek a jelentőségteljes aspektusok magukban hordozzák a változás lehetőségét. Gendlin fogalmait használva, utalást tartalmaznak arra, hogy mi lehet a számodra megfelelő megoldás a problémádra.

Azt gondolom az önismeret valódi célja ez. Miután van rálátásod arra, hogy hasonló helyzetekben mit érzel, gondolsz és teszel, lehetőséged van egyet visszalépni, és az új helyzetre nem a régi aspektusok mentén reagálni, hanem megélni teljesebb valóságában, szélesebb perspektívában és egészen új érzésekkel, gondolatokkal válaszolni rá. Mert, még ha nagyon hasonlítanak is, nem kerülsz többször ugyanabba az élethelyzetbe, a te érzéseidnek, gondolataidnak sem kell ugyanolyannak lennie. Néhányszor sikerül. Ez maga a szabadság. 

Szerintem ezért írják a legnagyobb pszichológusok, hogy az önismeret egy soha véget nem érő folyamat!