Search a listing

„Ír, aztán eltűnik...” – A breadcrumbing, avagy a morzsázás pszichológiája

„Ír, aztán eltűnik...” – A breadcrumbing, avagy a morzsázás pszichológiája

Mindig eltűnik. Aztán felbukkan. Újra. Épp csak annyira, hogy ne hagyja magát elfelejteni. Mikor már épp meggyőzted magad, hogy érdektelen vagy a számára, egyszer csak váratlanul, a semmiből rád ír. Hogy milyen gyönyörű vagy, netán azzal, hogy épp az állatkertben jár és milyen jó lenne, ha te is ott lennél vele. Vagy csak küld egy zenét - két hónap fájó csend után. Belemész - válaszolsz neki, újra felkavarja az érzelmeid, ám... egy rövid csetelés után már el is tűnt a színpadról és nem válaszol semmire. Ha ismerős ez a viselkedés, akkor te is a morzsázás áldozata lettél. 

 

 

Mi is az a breadcrumbing?

 

Ahogy az online társkeresés egyre népszerűbbé vált, számos új kifejezés született a kapcsolati dinamikák jellemzésére. Az egyik ilyen fogalom a "breadcrumbing". Megértése elengedhetetlen mindazoknak, akik a digitális korban kialakuló párkapcsolatok dinamikáját igyekeznek jobban megérteni.

 

A breadcrumbing-jelenség akkor lép fel, amikor valaki épp csak annyi figyelmet és érdeklődést tanúsít egy másik személy iránt, amennyivel fenn tudja tartani annak érdeklődését anélkül, hogy valódi kötődést vagy elköteleződést mutatna. Morzsákat, vagyis információkat, bókokat, kedves vagy éppen meglepően irrelevánsnak tűnő üzeneteket szór az áldozat elé, aki ezeket felcsipegetve a morzsázó holdudvarába téved. Az üzenetek megtévesztő hatást keltenek, mert úgy tűnik, mintha csak egy hosszú és közvetlen, bensőséges beszélgetésfolyam része lenne a felbukkanás. 

 

Csakhogy mindez kölcsönösséget nyomokban sem tartalmaz. A jelenség épp innen ismerhető fel könnyen: mindig a morzsázó kezdeményez és mindig ő zárja le a kommunikációt. Ő kapcsolja fel a villanyt és ő is kapcsolja le. Az áldozat magának sem meri bevallani, hogy személye a legkevésbé sem fontos ebben a játékban. Pedig jól érzi. A morzsázó nem miatta csinálja, hanem saját félelmei miatt: az a fontos neki, hogy képben legyen, felszínen maradjon. Újabb és újabb emlékeztetőket küldd, hogy véletlenül se merüljön a feledés homályába. Odabent mélyen retteg attól, hogy jelentéktelen, felejthető és elhagyható. Hogy ezt a félelmet kezelje vagy legalább tompítsa, kezébe veszi az irányítást; hatalmat gyakorol a kapcsolat fölött.

 

 

A jelenség okai

 

A breadcrumbing okai sokszínűek és összetettek. Az elkötelezettségtől való félelem csak az egyik ok, és nem is a legkiemelkedőbb. Kétségtelenül könnyebb morzsákat szórni, mint valóban energiát és időt befektetni egy kapcsolatba. Csakhogy a morzsázók jelentős százaléka akkor is csinálja ezt, mikor kapcsolatban van. Attól, mert stabil partner van mellette, még nem mond le teljes mértékben azokról, akik elképzelt rezervátumának szereplői: ha lemondana róluk, akkor elfelejtenék őt, eltűnne, mint egy szemétre hajított régi kacat. Ezt pedig nem hagyhatja. Éppen ezért nem civilizált módon veszi fel a kontaktust (pl.: „Rég hallottam felőled, mit csinálsz mostanában?”). Onnan folytatja, ahol abbahagytátok. Ezzel kelti a bensőségesség hangulatát.

 

Na meg aztán ott van a "végtelen lehetőség-hatás". Az online társkereső platformoknak köszönhetően sokan úgy érzik, hogy számtalan lehetőségük van, így nem érzik szükségességét egyetlen személyhez való elköteleződésnek. A kis profilképek pedig mintha nem is érző emberi lényeket takarnának, csupán virtuális opciókat. Mindez persze kétélű kard: egyrészt a választható opciók végtelensége magával rántja az érzést is, hogy a potenciális morzsázó épp olyan jellegtelen és érdektelen virtuális opció, mint számára a többiek. Nem csoda, ha az önértékelés növelésének bevált módszere ez a magatartás.  

 

Egy valódi élethelyzet, egy véletlen találkozás igazi, megismételhetetlen történet. Szemben a társkereső platformok aktuálisan több tízezres résztvevőjétől eltérően csak két emberre szignált. A randiappon nem talán tűnne vonzónak az a valaki, aki az élet elénk sodor a könyvesboltban vagy egy kenutúrán. 

 

Egy amerikai tanulmány kvalitatív módszerekkel vizsgálta a breadcrumbing jellemzőit és okait 20 felnőtt résztvevővel. A kutatók azt találták, hogy a breadcrumbing elkövetői sporadikus (szórványos, nem rendszeres) kommunikációt folytatnak, elkerülik az elköteleződést és a kényelmetlen vagy negatív interakciókat, de ugyanakkor függőséget is mutatnak, mivel szükségük van arra, hogy újraértékeljék magukat és birtoklást érezzenek áldozataik iránt. A breadcrumbing áldozatai pedig bizonytalanságot, csalódottságot, önbizalomhiányt és frusztrációt élnek meg. 

 

Egy magyar tanulmány arra keresett választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a fiatal felnőttek breadcrumbinggal kapcsolatos attitűdjét. A kutatók 200 felnőttet kérdeztek meg arról, hogy mennyire tartják elfogadhatónak vagy elítélendőnek ezt a viselkedést. Az eredmények szerint a breadcrumbing attitűdjét leginkább az értékrend határozta meg: minél inkább elfogadták a résztvevők az individualista és hedonista értékeket, annál inkább hajlamosak voltak tolerálni ezt a viselkedést. Ezen kívül az online társkeresés gyakorisága és a személyiségjegyek is befolyásolták az attitűdöt: minél gyakrabban használtak online társkereső alkalmazásokat, és minél nyitottabbak és extraveráltabbak voltak a résztvevők, annál kevésbé ítélték el a breadcrumbingot. 

 

 

A breadcrumbing hatása

 

A morzsázás áldozatai rendesen bele tudnak pörögni a bénító érzések forgatagába: a folyamatos bizonytalanság érzése, a remény és csalódás hullámvasútján fokra fokra erősödik az alacsony önértékelés, a szorongás és a bizalmatlanság. Talán erősnek tűnhet a kijelentés, de a breadcrumbing éppen az imént említett hatásai miatt a bántalmazás egy alattomos formája, különösen akkor, ha a személynek nagy jelentősége van az áldozat életében. 

 

Itt tennék említést arról is, amivel sajnálatos módon nem egyszer találkoztam már munkám során: amikor a morzsázást elvált szülők csinálják a gyerekükkel – a modell itt is ugyanaz: esze ágában sincs rendszeresen jelen lenni gyermeke életében, csupán olykor-olykor felbukkanni, hogy ne felejtse el őt. Ami a párkapcsolati helyzetben egy önértékelési krízist jelent, az a gyerekek esetében egzisztenciális és a teljes személyiséget érintő negatív hatást jelent.

 

Hogy a hatás milyen erős, és mennyire alkalmas arra, hogy depresszív állapotba hozza az áldozatot, kutatások hosszú sora is alátámasztja. A morzsázást rendszerint a ghostinggal együtt vizsgálják, nem véletlenül. Egy spanyol tanulmány megvizsgálta a breadcrumbing és a ghosting áldozatainak élettel való elégedettségét, magányosságát és tehetetlenség-érzését. A minta 626 felnőttből állt, akiknek megkérdezték, hogy az elmúlt évben tapasztaltak-e ilyen viselkedéseket valakitől, akivel randiztak. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik breadcrumbingot vagy mindkét viselkedést tapasztalták, kevésbé voltak elégedettek az életükkel, és több magányosságot és tehetetlenséget éreztek. Ami igazán fontos, hogy a breadcrumbing áldozatainál nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy alacsonyabb élettel való elégedettséget, magasabb magányosságot és tehetetlenség-érzést éljenek meg, mint azoknak, akik nem voltak áldozatok. A ghosting viszont nem mutatott szignifikáns összefüggést ezekkel a pszichológiai változókkal. Ez elgondolkoztató. A ghosting egyetlen megrázó esemény, amit valószínűleg ha nehezen is, de könnyebb valamilyen módon lekönyvelnünk magunkban (pl. az illető egy jellemtelen alak, vagy megijedt az elköteleződéstől, biztos talált valakit, elrabolták az ufók stb.), szemben azzal, amikor valaki újra és újra felbukkan, aztán megmagyarázhatatlan módon ismét megjelenik.

 

 

Hogyan ismerjük fel és hogyan védekezzünk ellene?

 

Figyelj a mintázatokra: ha valaki rendszeresen hosszú időn keresztül nem válaszol üzeneteidre, de hirtelen nagyon érdeklődővé válik, amikor "kedve van hozzá", lehetséges, hogy breadcrumbing áldozatává váltál.

Értékeld saját magad: ha úgy érzed, hogy valaki nem értékeli az idődet és az energiádat, akkor valószínűleg nem a megfelelő személy számodra.

Beszélj az érzéseidről: ha úgy érzed, hogy valaki breadcrumbingol téged, nyugodtan mondd meg neki. A kommunikáció sokszor tisztázhat bizonyos félreértéseket vagy érzéseket.

Ismerd fel mikor kell továbblépni: ha a breadcrumbing viselkedés folytatódik, akkor talán itt az ideje továbblépni és olyan valakivel keresni a kapcsolatot, akit tényleg érdekelsz.

 


A blogbejegyzést Szalay Álmos (Pszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Kiemelt szakemberek a témában

Komment írása

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató