Ifjú anyósok és apósok

Az esküvők kapcsán minden reflektor és szempár a fiatal párra irányul. Sok változáson mennek keresztül, új szerepek várnak rájuk, új kerete lesz életüknek. Azonban ez nem csak rájuk igaz, a háttérben családjaik rendszere is átalakul, szüleik új viszonyulásban találják magukat. Hol a helyük ebben a történetben?

Vannak szülők, akik alig várják, hogy gyerekeik megházasodjanak, mások pedig veszteségként élik meg, hogy már nem ők az elsődleges igazodási pont, hogy egy „versenytárs” elvitte a legnagyobb kincsüket. Akár az előbbi, akár az utóbbi vezethet konfliktusokhoz:

A családi életciklusokat nézve a szülők akár meg is könnyebbülhetnének, hiszen feladataikat teljesítve ismét saját magukat helyezhetik előtérbe, új lehetőségeket fedezhetnek fel. Sokan azonban a szülői szerep kiesésével egy űrrel szembesülnek, nehezen találnak értelmet a mindennapjaikban.
Természetes, hogy a gyerekek kirepülésével megérkezik az igény a nagyszülői szerepre, ugyanakkor érdemes elkülöníteni ezt attól, amikor a veszteség pótlása miatt jelenik meg. Ez gyakran indítja be a kérdezősködést, rosszabb esetben az érzelmi zsarolást is, mikor lesz végre gyermekáldás, már úgy szeretnék kényeztetni az unokákat, csak élnék meg…
Azoknál a szülőknél, akik gyermekeik párjára versenytársként tekintenek, az elvesztéstől való félelem indítja be a ragaszkodást saját gyermekük felé. Úgy érzik, a másik alkalmatlan, soha nem lehet elég jók gyermekük számára.

Hogyan lehet jól csinálni?

Ez az életszakasz az új felállás és szerepek elfogadását, tanulását igényli a leendő anyósoktól és apósoktól. Az új dolgok ismeretlenek, ami szorongatóan hathat. Minden változás, így az életszakasz váltás is krízis-szerű, hiszen átmenetileg felborul az addig beállt és működő egyensúly. A családi élet során folyamatosan össze kell hangolni az egyéni fejlődési igényeket és az aktuális környezeti hatásokat. A ciklusváltással más belső szükségletek jelennek meg, újfajta külső elvárásokhoz kell alkalmazkodni. Érdemes nekik is készülni arra, mi minden vár rájuk, miben érinti az életüket, családi rendszerüket gyermekük házassága.  

A felkészülés során érdemes megvizsgálniuk az előttük álló mintákat is, hogy látták ezt saját szüleiktől, milyen volt a párjuk szüleivel való kapcsolat kialakítása. És nem utolsó sorban talán a legtöbbet segítő kérdés: mi az, ami visszagondolva jól esett volna számukra, a társuk számára.

Ahogy a friss házasoknak is ki kell alakítaniuk közös határaikat és szokásaikat, úgy az örömszülőknek is alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez. Az, hogy kicsit másképpen fognak alakulni a dolgok, eltérő menetrendben zajlanak az ünnepek, nem jelenti azt, hogy rosszul, csak másképp.