Humor és pszichoterápia

Nem ritka az sem, hogy a terápiás folyamataik során megtalálják a humoros oldalt.” –állítja Cristophe Panichelli, a kutatás vezetője.

Híres pszichoterapeuták is használták a humort a terápiás folyamataikban. Ehhez kapcsolódóan bőséges annak az irodalma, hogy milyen előnyökkel és kockázattal jár ennek az eszköznek a használata.

Ha azonban rákeresünk a humor és a pszichoterápiás folyamatokkal kapcsolatos konkrét kutatásokra, akkor már jóval kevesebbet találunk ezekből. Van egy ezzel kapcsolatos érdekes kutatás, ami az arachnofóbia (kóros félelem a pókoktól)viselkedésterápiás kezelését írja le és az ebben megjelenő humort vizsgálja.

"Meglepő módon semmilyen más klinikai diagnózissal ellátott beteg terápiás folyamatában nem vizsgálták a humor szerepét, ezért nehéz is általánosítani más pszichológiai problémára egyedül ennek a kutatásnak az eredményeit. Az ezzel kapcsolatos kutatások hiányát szerettük volna pótolni." – mondja Panichelli.

A kutatásban 110 pszichiátriai gondozott kliens és a pszichoterapeutája töltötték ki a humorral és az egyéni terápiával kapcsolatos kérdőívet. A kliensek mindegyike legalább 10 ülésen részt vett, illetve a kliensek között férfiak, valamint nők is részt vettek különféle diagnózissal.

A kutatók azt találták, hogy a pszichoterápiás folyamat alatt használt humor kapcsolatban áll a pszichoterápiás folyamat hatékonyságával. Azok a kliensek, akik több humoros elemről tettek említést a folyamat során, arról számoltak be, hogy egyrészt magát a folyamatot is jobban élvezték, illetve a pszichológussal is erősebbnek érezték a terápiás kapcsolódást.

"Az egyéb, jól ismert pszichoterápiás elemeken kívül, mint például a terápiás szövetség, vagy az empátia, a humor is valószínűleg egy olyan kapcsolódás a kliens és a pszichológus között, ami a terápia hatékonyságát elősegíti." – magyarázza Panichelli.

Természetesen a kutatásnak – mint mindegyik kutatásnak – megvannak a saját maga korlátai. A tanulmány ugyancsak kimutatta a jól ismert negatív kapcsolatot a humor és a depresszió között. Ha a kliensek depresszívebbnek érzik az állapotukat, akkor a humoros elemek száma a terápiás folyamat során lecsökken. A kutatás egyébként nem talált összefüggést aközött, hogy a humor csökkentené a kliens depressziós tüneteit.

Az eredmények azt mutatják, hogy a humor mintegy 15%-ban felelős a terápia hatékonyságáért, viszont az oksági viszony nem teljesen egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy nem teljesen tisztázott, hogy azért növekszik a terápia során a humoros elemek száma, mert a terápia egyre hatékonyabb, vagy a humoros elemek száma miatt lesz egy pszichoterápiás folyamat hatékonyabb.

„Mint minden pszichoterápiás eszköz, a humor ugyanúgy lehet jótékony hatású a pszichológussal való konzultáció során, de ennek az ellenkezője is igaz lehet.” – állítja Panichelli. „A terápiás szövetség az egyik legfontosabb a kliens és a pszichológus között. Mielőtt a humor megjelenik egy terápia során, a pszichológusnak mindenképpen empátiát kell gyakorolni a kliens irányában. Ezzel biztosítja a klienst arról, hogy megértette (és megérezte), elfogadja és komolyan veszi a kliens megélését.” – erősíti meg a kutató