Hogyan tűzz ki valóban megvalósítható célokat az új évre?

Ahogy közeledik az év vége, sokan már decemberben elkezdenek előre tekinteni: számot vetnek az elmúlt hónapokkal, tervezgetik a következő évet, és reménykednek abban, hogy most talán tényleg sikerül elindulni azokkal a célokkal, amelyeket már régóta dédelgetnek. Ilyenkor gyakran előkerülnek a füzetek, a to-do listák, az újévi fogadalmak - és néha az a jól ismert érzés is, hogy „ezeket a terveket már tavaly is leírtam… mégsem lett belőlük semmi”.

Pont ezért szeretnék egy kis segítséget nyújtani ahhoz, hogy a következő év valóban más legyen. Hogy ne csak lelkes tervezgetés maradjon, hanem valódi, megvalósítható lépések sorozata is elindulhasson. A célkitűzésnek ugyanis vannak olyan módszerei, amelyek abban támogatnak, hogy ne vessz el a vágyak, ötletek és „majd egyszer” ígéretek között.

Az egyik legismertebb és leghasznosabb ezek közül a SMART célok rendszere. De mielőtt belemennénk, érdemes ránézni arra, honnan is szokott elakadni a megvalósítás…

Amikor a célok túl általánosak

Érezted már te is úgy, hogy keményen dolgozol, vannak is céljaid, mégis úgy tűnik, mintha alig mozdulnál előre? Lehet, hogy néha látszik egy kis fejlődés, mégis összességében mintha semmi sem történne az évek óta tervezgetett nagy változásokból. Ez egyáltalán nem ritka jelenség — sőt, a pszichológiai kutatások szerint a legtöbb ember nem a céljai hiánya, hanem a túl általános, nehezen megvalósítható célok miatt akad el.

Talán már hallottál a SMART célkitűzési módszerről, ami sokaknak azért vált be, mert struktúrát, fókuszt és világos irányt ad a tervezésnek. A „mindig van egy csomó ötletem, de mégsem lesz belőlük semmi” érzés mögött ugyanis rendszerint nem a motiváció hiánya áll, hanem az, hogy a célok nem elég jól definiáltak ahhoz, hogy a mindennapokban valóban lehessen velük dolgozni.

Sokan például úgy érzik, hogy állandóan rohannak, rengeteg tervük lenne, mégis mindennap szélmalomharcot vívnak. Mások munkahelyet váltanak újra és újra, keresve azt a közeget, ahol végre kiteljesedhetnének, mégsem találják meg a megfelelő irányt. Pedig sokszor már kisebb szerkezeti változások is elégségesek ahhoz, hogy a célok megvalósíthatóbbá váljanak.

Ha te is hasonló nehézségekkel küzdesz, akkor valószínűleg már kerestél megoldást a témában: talán olvastál róla, kipróbáltál egy-két időgazdálkodási módszert, és lehet, hogy volt köztük olyan is, ami működött — egy ideig.

Az egyik jól használható, mégis sokszor félreértett módszer a SMART célok kitűzése. A lényege röviden: segíts neked konkrétan, mérhetően, reálisan, hozzád illően és időben jól behatároltan megfogalmazni azt, amit valóban szeretnél elérni. Első hallásra lehet, hogy túl egyszerűnek tűnik — „hiszen én mindig is így próbáltam célokat kitűzni, nem?” — de a gyakorlat sokszor mást mutat.

Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megnézni, mit is jelent ez a módszer a valóságban.

SMART célok

Először is meglepő tény, hogy a célkitűzésnek ez a módja nem 21. századi találmány, hanem már 1981-ben használta a kifejezést Peter Drucker a Management by Ovbjectives című könyvében. Ezután pedig a Saint Louis University egyik professzora (Robert Rubin) vezette be a fogalmat a (munka-és szervezet)pszichológiai szakirodalomba.

A mozaikszó betűinek jelentése:

S – Specific, azaz specifikus, pontosan körülírt és meghatározott;

M – Measurable, azaz mérhető (és az ’m’ jelenthet motiváló és értelmes (meaningful) célokat is;

A – Achievable, azaz elérhető, megvalósítható;

R – Relevant, azaz releváns, a helyzethez illő;

T – Time-bound, azaz időben jól meghatározható – van pontos időzítés, határidő.

Később a mozaikszó bővült még két betűvel, így lett belőle SMARTER :

- amelyben az E – Evaluated, azaz értékelt, 

- és R – Revised, azaz időnként felülvizsgált célokat jelent.

Nézzük meg most egy kicsit bővebben, hogyan is használható ez a típusú célkitűzés!

Smart célok lépésről lépésre

A SMART célok kifejezés valójában csak a 2000-es évek elején vonult be a köztudatba. Ezt követően viszont elég gyorsan elterjedt, mint hatékony eszköz a sikeres és megvalósítható célok kitűzésére.Hogyan kezdjünk neki, ha szeretnénk megpróbálni ezt a fajta célkitűzést?

Először is nézzük meg, hogy a mozaikszó egyes betűi hogyan alkalmazhatók a mi céljainkra, és hogyan lehet azok alapján tovább pontosítani azokat.

1. Specific (specifikus, jól körülírt, meghatározott)

A célodnak specifikusnak és jól definiáltnak kell lennie. Máskülönben csak egy ködös, homályos és körülírhatatlan kívánság marad, amivel kapcsolatban azt sem fogod tudni, hogy a gyakorlatban hogyan is kellene nekikezdeni a megvalósításnak.  

Ha például az a célod, hogy „megtaláld álmaid munkáját”, akkor ez így túl általános – éppen ezért megfoghatatlan is. Ilyenkor érdemes egy kicsit pontosabban meghatározni, hogy neked mit is jelent az álommunka.

Segítséget nyújt ehhez az úgynevezett 5W módszer (megint csak az angol megfelelőkből adódik az elnevezés). Eszerint ahhoz, hogy pontosítani tudjuk a  céljainkat, az alábbi kérdéseket érdemes magunknak feltenni:

- (What) –Mi a célod? Vagyis próbáld meg minél pontosabban és konkrétabban megfogalmazni, hogy mi a célod!

- (Why) – Miért szeretnéd elérni? Miért fontos neked? Hogyan változna meg ettől az életed, a körülményeid, stb.?

- (Who) – Ki az, akit rajtad kívül érinthet a cél elérése? Van-e esetleg valaki, akivel együtt kell működnöd?

- (Where) – Hol tudod ezt megvalósítani? Lehet, hogy semmi különös helyszín nincs, ez esetben átugorhatod a kérdést:)

- (Which) – Milyen erőforrások, akár készségek, képességek szükségesek hozzá? Például szeretnél egészségesebben élni. Mit jelent ez neked pontosan? Azt, hogy kevesebb édességet eszel? Mennyivel kevesebbet? Vagy több mozgást? Mennyit akarsz mozogni? Milyen mozgás válna be neked? Melyik az az időszaka a napnak, amikor be tudod illeszteni?

 Akármi is a célod, próbáld minél pontosabban meghatározni a megvalósítás módját és azt is, hogyan tudod majd ellenőrizni, hogy sikerült-e!

2.Measurable (Mérhetőség)

Ahhoz, hogy egy célt minél kézzelfoghatóbbá tegyünk fontos, hogy mérhető legyen a haladásunk. Nem beszélve arról, hogy a motivációt is sokkal könnyebb megőrizni akkor, ha  vissza tudjuk nézni, hogy mennyit haladtunk a dologgal például az elmúlt időszakban.

A célok mérhetővé tételénél is segítségünkre lehet az alábbi néhány kérdés:

– Mennyi? (például az álláskeresés esetében  ‘hány olyan cég van, ahol szívesen dolgoznék?’ vagy ’mennyi időt adok magamnak a tájékozódásra, nézelődésre?’)

– Honnan fogom tudni, ha sikerült? Mi az, ami ezt számszerűen visszajelzi? (álláskeresésénél például ilyen lehet az interjúk száma, amire behívtak)

3. Achievable (elérhető, realisztikus)

Sok elhatározást azért nem sikerül megvalósítani, mert alá-vagy fölébecsüljük az erőforrásainkat. Ha alábecsüljük, akkor az egész gyorsan unalmassá válik, és emiatt el is veszítjük a lelkesedésünket. Ha pedig túlságosan nagyban gondolkodunk, akkor a feladat nagysága, a kihívás annyira nagy falat, hogy legtöbbször már azelőtt feladjuk, hogy belekezdenénk:) 

Ezért érdemes felmérni, hogy:

– Mennyire reális számomra ennek a célnak az elérése?

– Ha most még egy kicsit ’nagy falat’, akkor tudok-e a közeljövőben annyit fejlődni valamelyik területen, hogy elérhetőbb legyen? Például egy jobb állás elnyeréséhez részt kellene venni egy rövid tanfolyamon, ahol olyan készségeket tudnál megtanulni, amelyek az álláshoz nagyon fontosak. 

Érdemes felmérni: belefér most az idődbe (adott esetben az anyagiak lehetővé teszik-e), hogy elvégezd a tanfolyamot?

4.Relevant (helyzethez illő)

Talán ez a SMART célok kitűzésének egyik legnehezebb pontja. Fel kell mérni, hogy a jelenlegi élethelyzetedhez mennyire illeszkedik ez a cél, másképpen mondva, itt van-e az ideje.

Releváns egy cél akkor, ha az alábbi kérdésekre igennel tudnál válaszolni: Ez a megfelelő időzítés? Beilleszthető a többi jelenlegi célom közé? A jelenlegi élethelyzetemben ez lenne a megfelelő választás? Valóban illik hozzám ez a cél?Biztosan az én célom ez?

Például szeretnél megpályázni egy jobb pozíciót de nem feltétlenül azért, mert te szeretnél mindenképp előrejutni. Hiszen te elvagy a mostani helyzetedben, többé-kevésbé elégedetten telnek a napjaid még akkor is, ha érzed, hogy többre is képes lennél. Hanem azért, mert úgy érzed, a párod vagy a családod kimondatlanul is ezt várják tőled. Ilyenkor ez a cél nagy valószínűséggel nem a te célod. 

Érdemes végiggondolni, hogy akarod-e te is annyira, hogy belevágj, vagy csak az elvárásoknak szeretnél megfelelni.

5.Time-bound (azaz időzítés és határidő)

Határidők nélkül mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy elvesszünk a kisebb, mindennapos feladatainkban, és a hosszú távú terveink áldozatául essenek a napi rutinnak.

Ezért az időbeosztás megtervezése is legalább olyan fontos, mint a cél minél konkrétabb meghatározása.Itt például az alábbi kérdések lehetnek segítségünkre:

-Mikor tudok sort keríteni arra, hogy a célomon dolgozzak?

-Mit tudok megtenni érte a következő hat hónapban?

- Mit tudok tenni a következő négy hétben?Mit tudok ma megtenni a célomért?:)

- Mit tudok tenni akkor, ha naponta csak egy órám van rá?

A kérdések megválaszolása segít tisztábban látni, és egyfajta keretet is ad a megvalósításnak, hiszen egy jól megfogalmazott cél nem csak irányt mutat, hanem valódi lendületet is ad ahhoz, hogy végre elindulj azon az úton, amit már régóta szeretnél bejárni.