Hogyan oldjuk a szorongásunkat 12 perc alatt?

Mindenkinek van egy kis mindennapi orvossága a hétköznapi, vagy nem hétköznapi stresszre. Egy pohár bor, vagy néhány kocka csokoládé segíthet továbblépni egy-egy feszültebb helyzetből. Az Iowa Állami Egyetem kutatói viszont azt javasolják, hogy ahelyett, hogy magunkra fókuszálunk, inkább másokkal érdemes egy kicsit többet foglalkoznunk.

"Ha a hétköznapjainkban másokhoz időnként kedvesek vagyunk, akkor az csökkenti a szorongásunkat, boldogabbá tesz és a kapcsolatainknak sem árt" - állítja Douglas Gentile pszichológuskutató. "Ez egy egyszerű stratégia, ami ráadásul nem vesz el sok időt a mindennapjainkból."

Gentile és hallgatói három különböző technika jó hatását vizsgálták, amelyeknek szorongáscsökkentő hatása lehet, valamint a jókedvünket fokozza. Ezt úgy tették meg, hogy pszichológushallgatókat arra kértek, hogy 12 percig sétáljanak az egyetemi épületben és az alábbi három gyakorlat közül kellett valamelyiket csinálniuk:

Kedvesség: nézzenek azokra az emberekre, akikkel találkoznak és gondolják magukban azt, hogy "Azt szeretném, ha ez az ember boldog legyen." A kutatók arra kérték a hallgatókat, hogy próbálják meg tényleg ezt gondolni, igyekezzenek hitelesek maradni magukhoz.

Kapcsolódás másokhoz: nézzenek azokra az emberekre, akivel találkoznak és gondoljanak arra, hogy azok az emberek hogyan kapcsolódnak hozzájuk. A hallgatókat arra kérték, hogy próbáljanak meg hozzájuk valamennyire hasonló embereket választani.

Hasonlítás lefelé: ezt a csoportot arra kérték, hogy azokat az embereket, akikkel találkoznak az alapján ítéljék meg, hogy miben lehetnek jobbak azoknál az embereknél.

A vizsgálatban volt egy kontrollcsoport, akiknek az volt a feladata, hogy más emberek ruházatát figyeljék meg; a színek kombinációját, a sminket és egyéb kiegészítőt. Minden hallgató szorongását, jókedvét, stressz-szintjét, empátiáját és a kapcsolódásra való készségét megmérték a vizsgálat előtt és után is.

A szeretet és kedvesség győzelme

A kutatók összehasonlították az egyes megközelítési módokat, technikákat a kontrollcsoporttal és azt találták, hogy akik igyekeztek kedvesek lenni, belül azt kívánni, hogy a másiknak jó legyen és érezze magát jól a másik ember, azoknál a szorongás egyértelműen csökkent. A kapcsolódó csoport empatikusabb kedvre derült és nyitottabb volt a másik felé való kapcsolódásra. Azok, akik lefelé hasonlítottak, viszont nem mutattak különbséget a kontrollcsoporttal összehasonlítva. viszont szignifikánsan rosszabb eredményt értek el a kedves attitűdű csoporthoz képest.

Azok a hallgatók, akik másokhoz hasonlították magukat, kevésbé kerültek empatikus hangulatba, voltak törődők és kapcsolódtak másokhoz, mint azok a résztvevők, akik másoknak jókat kívántak.

"Önmagában a lefelé hasonlítás  egy versengő stratégia." - mondja az egyik kutató. Azt nem lehet állítani, hogy ne lehetne bármilyen jótékony hatása, de a versengő beállítottság bizonyosan valamilyen összefüggésben van a stresszel, a szorongással és a depresszióval.

A kutatók ugyancsak megvizsgálták, hogy a különböző típusú emberek hogyan reagáltak az egyes technikára. Azt várták, hogy azok a résztvevők, akik tudatosabbak, azokra jótékonyabb hatással van a kedvesség stratégia, vagy éppen a nárcisztikusabb beállítottságú résztvevőknek nehezebb lesz másoknak jót és boldogságot kívánni. Az eredmények viszont meglepőek voltak.

"Ez az egyszerű gyakorlat attól függetlenül jótékony, hogy milyen a személyiségtípusunk." - mondják a kutatók. "Ha másoknak jót kívánunk az ugyanolyan jó hatással volt a szorongásuk csökkentésére, a jókedvünk emelésére, az empátiánkra és a másokhoz kapcsolódásunkra személyiségtípustól függetlenül."

Közösségi média és a hasonlítgatások

A közösségi média szuper terep arra, hogy magunkat másokkal (legtöbbször fals módon) összehasonlítsuk: többet keres mint én, szebb helyeken jár, mint én..stb. A kutatás konkrétan nem vette számba a közösségi média világát, a kutatók azonban azt mondják, hogy a társas összehasonlítás egy kockázatos stratégia.

"Valójában szinte lehetetlen nem összehasonlítani magunkat a közösségi médiumokban. A kutatásunk ugyan nem tért ki erre a terültre, de gyakran érzünk irigységet, féltékenységet, dühöt, vagy csalódást azzal kapcsolatban, amit a közösségi médiumokban látunk, érzékelünk. Ezek az érzések viszont biztosan nem segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat." - állítja a kutatás vezetője.

Az összehasonlítás akkor működik jól, ha valamit tanulunk, vagy egy döntést hozunk. Például gyermekként úgy is tanulunk, hogy másokat megfigyelünk és összehasonlítjuk az ő eredményeiket a miénkkel. De amikor arról van szó, hogy jól érezzük magunkat lelkileg, akkor korántsem olyan hatékony, mintha másoknak kívánnánk jókat.

Vigyázzunk tehát akkor, ha összehasonlítjuk magunkat másokkal. Ehelyett inkább próbáljunk meg másoknak jót, jókat kívánni. Ennek ugyanis egyértelműen pozitív hatása lesz kedélyállapotunkra.

via sciencedaily.com