A döntések teljesen átszövik a mindennapjainkat. Az ébresztő hangját hallva el kell döntenünk, hogy engedelmesen kikelünk az ágyból, vagy előtte még benyomjuk a szundid (persze szigorúan csak egyetlen egyszer ;) )... és innen kezdve a lefekvésig nincs is megállás!
Persze nem minden döntés sorsfordító és nem is igényel mindegyik alapos utánajárást. Legtöbbször az eldöntendő kérdés jellegzetességeiről és a személyiségünkről szól, hogy milyen döntési stratégiát alkalmazunk. Lássuk a leggyakoribbakat!
Az 1 szempontos döntés
Egyszerű döntéseknél vagy időnyomás esetén ez a leghatékonyabb megközelítés. Nincs más dolgod, mint kiválasztani egyetlen szempontot és ez alapján összemérni a kínálkozó lehetőségeket
Például ha szappant szeretnék vásárolni, számtalan szempont felmerülhet: márka, szín, illat, összetétel, ár, stb.
Ha minden egyes faktort értékelni szeretnék, majd ezek kombinációját is összehasonlítanám, az rengeteg időt elvenni. Valószínűleg jóval többet, mint amennyire a szappan vásárlást fontosnak tartom. Ilyenkor célszerű egyetlen szempontra koncentrálni, például dönthetek úgy, hogy a legolcsóbbat veszem meg.
Az additív (többszempontú) döntéshozás
Ezzel szemben egy mobiltelefon, számítógép, kamera vagy egy szakma kiválasztása jóval komplexebb helyzet, ahol nem hagyatkozhatunk mindössze egy tényező mérlegelésére.
Összetett kérdések esetén mérjük fel a lehetséges szempontokat (pl. munkahely kiválasztásánál milyen a csapat/ a vezető/ a munkaidő/ a fizetés/ a megközelíthetőség/ a fejlődési perspektíva) majd ezek mentén értékeljük a lehetőségeket. Eldöntendő kérdések helyett (pl. jó-e a csapat?) inkább skálaként értelmezzük a szempontokat (pl. a csapat 4/5, a fizetés ⅗, stb.). Látható, hogy ez a megközelítés egy jóval alaposabb átgondolást tesz lehetővé, azonban meglehetősen időigényes. Éppen ezért itt is érdemes priorizálni a szempontokat, vagyis a számunkra legfontosabb 3-4 tényező mentén mérlegelni.
Az eliminációs módszer
Előfordulhat az is, hogy bizonyos helyzetekben rendelkezünk egy konkrét elvárással, amiből nem szeretnénk engedni. Ha úgy érzed, egy-egy dologban te sem vagy kompromisszumkész, akkor célszerű ezzel a szűréssel kezdened a döntési procedúrát: határozd meg a pontos elvárásod és zárj ki minden olyan opciót, ahol ez nem teljesül.
pl. ha erkélyes lakást szeretnél, akkor kiesik az, ami nem rendelkezik erkéllyel
A “no go” módszer
Az előzőhöz hasonlóan itt is 1-2 szempont meghatározásával kezdődik a döntési folyamat. Itt azonban nem azt soroljuk fel, hogy mit szeretnénk, hanem azt, hogy mi az, amit biztosan nem. Gyakran alkalmazza ezt a technikát az, aki valamilyen ételérzékenységgel rendelkezik: automatikusan kizárja azokat a fogásokat, amelyek tartalmazzák az allergént. Természetesen egyéb helyzetekben is jól jön ez a módszer, hiszen képes gyorsan leszűkíteni a lehetőségek körét, ezáltal mentális terhet vesz le a vállunkról.
Komment írása