Határ, ami közelebb hoz – hogyan erősítheti a konfrontáció kapcsolatainkat? II. rész – Érzelmi jelenlét, egy hatékony eszköz a helyes konfrontációhoz

Előző cikkemben kifejtettem, hogy milyen fontos, hogy saját határaink megvédésének érdekében képesek legyünk a konfrontáció felvállalására. Kitértem arra, hogy milyen félelmek jelenthetnek ebben akadályt és hogy milyen előnyeink származhatnak abból, hogy legyőzve aggodalmainkat belevágunk egy tisztázó beszélgetésbe. Most abban szeretnék segítséget nyújtani, hogy hogyan tudjuk ezt a lehető legsikeresebben megvalósítani, hogy mi se, a másik se és kapcsolatunk se sérüljön.

Fontos, hogy tisztában legyünk a helyes konfrontációhoz szükséges eszközökkel és azok hatékony alkalmazási módjaival. Különben előfordulhat, hogy egy-két tétova, erőtlen vagy nem megfelelő hangnemű próbálkozás után kudarcot vallva elveszítjük önbizalmunkat, hitünket a változás lehetőségében. Rengeteg eszköz és módszer áll a rendelkezésünkre, hogy hatékony kommunikációt tudjunk folytatni. A továbbiakban az érzelmi jelenlét fontosságát és annak elemeit szeretném kiemelni, ami alapja lehet egy megfelelő hangulatú tisztázó beszélgetésnek.

Érzelmi jelenlétnek nevezzük, amikor felvállaljuk saját érzéseinket is és képesek vagyunk a másik érzéseit is figyelembe venni.

A konfrontáció mindkét fél számára nehéz, kényelmetlen szituáció, de az érzelmi jelenléttel kapcsolatot tudunk teremteni, ami elviselhetőbbé teheti a szituációt.

A barátságos hangnem nélkülözhetetlen elem. Sokkal kedvezőbb fogadtatásra számíthatunk, ha képesek vagyunk közvetlen, barátságos hangnemben közeledni a másik felé. Bár a konfrontáció szembenállást fejez ki, nem szükséges távolságtartóan és haragosan cselekednünk. Szavainkat árnyalja viselkedésünk. Ha úgy érezzük, nem tudnánk megfelelő hangnemben előhozakodni az adott témával, célszerű várnunk a beszélgetéssel. Próbáljuk feldolgozni előtte negatív érzéseinket.

Lehetőséget kell adni a másik félnek a válaszadásra, fontos, hogy párbeszéd alakulhasson ki kettőnk között. Véleménye nyilvánvalóan különbözni fog miénktől, de fontos, hogy meghallgassuk és elfogadjuk az ő érzéseit is. Előfordulhat, hogy gyors és határozott közbelépést igényel egy helyzet és ilyenkor a konfrontáció bejelentésszerűvé válik. Ilyenkor is szem előtt kell tartanunk azonban, hogy a kommunikáció hatékonyságát nagyban növelheti megfelelő jelenlétünk.

Ne csak akkor legyünk elérhetőek és nyitottak a másik számára, ha egyetértés van közöttünk! Legyünk jelen akkor is, amikor feszültség, nézeteltérés támad! Törekedjünk a kapcsolattartásra akkor is, amikor partnerünk haragszik meg vagy tanúsít ellenállást irányunkba!

Teljesen természetes, hogy egy konfrontáció jár némi kényelmetlenséggel mindenki számára. Fontos azonban, hogy védjük magunkat a sérülésektől! Egy érzelmileg túlságosan megterhelő konfliktus, egy túlságosan lehengerlő vitapartner könnyen okozhat károkat bennünk. Ilyenkor jobban tesszük, ha elnapoljuk a beszélgetést addig, míg kellőképpen fel tudjuk vértezni magunkat.

Az önrefelxió is fontos eleme a megfelelő érzelmi jelenlétnek. Jó, ha képesek vagyunk monitorozni, ellenőrizni magunkat a beszélgetés során is, hogy milyen hatásokra nyílunk ki, mikor zárkózunk be. Sokkal magabiztosabbak lehetünk, ha tudatában vagyunk viselkedésünknek.

Felhasznált irodalom

Dr. Henry Cloud & Dr. John Townsend: Játszmák nélkül – Hogyan kezdjünk hozzá a nehéz beszélgetésekhez?

Dr. Henry Cloud & Dr. John Townsend: Határaink – Mire mondjunk igent és mire nemet?