Ghosting - Miért csinálják és miért ne tedd?

A ghosting a szakítás egy kegyetlen formája, amikor szó nélkül eltűnünk, nem vagyunk többé elérhetőek korábbi partnerünk, barátunk számára. Egyik napról a másikra köddé válunk, búcsú nélkül, hatalmas űrt hagyva magunk után. Ilyenkor az illetőnek az elérhetetlenségből kell rájönnie, hogy a korábban közeli kapcsolata teljesen megszűnt létezni. Ez nem csupán fájó, hiszen érzelmeink tárgya eltűnik a ködben, de ráadásul a teljes tehetetlenség érzése marad utána. Elkezdődik az önhibáztatás, hogy miért nem láttuk a jeleket, mit követtünk el, hogy ez megtörtént velünk. Ilyenkor a legrosszabbra gondolunk és majd beleőrülünk, hogy nem kaphatunk válaszokat.

A ghosting kifejezés a szellemmé válásra utal, hiszen a tettes nem halt meg vagy zárta le a kapcsolatot, csak számunkra nem látható többé, ezzel megnehezítve a gyász folyamatát. Ez azért fordulhat egyáltalán elő, mert már nem a saját ismerőseink vagy munkatársaink közül kerül ki párunk, hanem közös ismerősök nélkül online társkeresők világából. Így semmilyen egyéb szál nem fűz minket hozzá, ami miatt az elválás módjára kínosan ügyelni kellene, elég azt az egy szálat egy éles vágással magunk mögött hagyni és máris megszűnik a probléma. Látszólag. Annak a szemszögéből, aki eltűnik.

Nem mindegy azonban, hogy milyen szintű kapcsolatról van szó. Az hogy, egy randi után nem szeretné valaki nyílt kritikával megbántani a másikat vagy több éves párkapcsolatot/ barátságot szüntetünk meg ezzel a módszerrel, - bár egyik sem elegáns, - teljesen eltérő mértékű sebeket tud ejteni. Egyik esetben csupán azt nem vettük észre, hogy a szimpátia nem kölcsönös, míg a másik esetén társunk érzéseit figyelmen kívül hagyva menekülünk el a nehéz konfliktus elől.

A szellemidéző

Sokszor az áldozat „nem tehet semmiről”, egyszerűen a tettes nem képes a konfliktus felvállalására, kerüli, hogy kritikák áldozatává váljon. Az elhagyott elkönyveli a másikat rossz embernek és végül valahogy továbblép az érthetetlen eseményeken. Előfordul azonban, hogy a ghoster nem konfliktuskerülő, hanem egészen egyszerűen érdektelen. Míg a másik mélyen bevonódott a kapcsolatba, ő biztonságos érzelmi távolságban maradt és amikor megszűntek a számára fontos előnyök, tovább állt.

De mi van, ha valójában a nagymama eszi meg a farkast? Ha a Titanic hozta létre a jéghegyet? A ghosting legfőbb áldozatai ugyanis a szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílussal rendelkezők (Powell, 2021). Ezek az emberek hajlamosak nagyon erősen ragaszkodni párjukhoz az elvesztésüktől félve, ezzel fojtogató légkört teremtve egy nagyobb szabadságra vágyó ember számára. Ez tehát egy ördögi kör, ahol, ha rettegünk a másik elvesztésétől és aggodalmaskodásunkkal túllépjük a határait, csak egyre inkább kiváltjuk belőle a menekülési vágyat.

Egy másik oka a búcsú nélküli távozásnak a mérgező kapcsolatokban keresendő, ahol fizikai erővel vagy érzelmi zsarolással a másik folyamatosan sakkban tart és az egyetlen valódi menekülési útvonal az, ha nyom nélkül felszívódunk. Egy mérgező kapcsolatban úgy érezzük, a másik rengeteget vett el tőlünk, így nem tartozunk neki semmivel, magyarázattal sem. Félhetünk attól, hogy ha felvállaljuk érzéseinket vagy egy kapcsolat végét, bántást és kritikát kapunk, esetleg oda láncolnak minket és nincs többé menekvés. Amennyiben testileg vagy érzelmileg bántalmazva érzed magad, teljesen jogos és érthető döntés, hogy a konfliktus felvállalása számodra nem biztonságos és menekülnöd kell.

Szellemirtás

Ha ghostoltak, gondold végig persze a saját szereped, ám az okok inkább az össze nem illésben keresendőek. Míg valakinek éppen jólesik az, hogy nagyon ragaszkodunk hozzá és figyeljük minden lépését, más nagyobb szabadságra vágyik vagy fordítva.

Ha pedig egy bántó konfliktus vagy egy túlzottan ragaszkodó társ esetén azon gondolkozol, hogy szó nélkül távozz, jusson eszedbe, hogy míg te eltűnsz, az érzések maradnak. Attól, hogy úgy teszünk, mintha a kapcsolat meg sem történt volna, a gyász és a fájdalom igazi, az emlékek jelen vannak és ezért a kapcsolatot letagadni nagyobb károkat okoz, mint lezárni.

Fontos felvállalni egy kapcsolódás végét, legyen az bármilyen rövid kapcsolat és érjen véget bármilyen okból. Az őszinte beszélgetés a lezárás elengedhetetlen része, hiszen felelősek vagyunk mindenkiért, akivel valaha kapcsolatba lépünk.

A cikk eredeti verziója azonos szerzővel a BME Műhely online hallgatói lap felületén jelent meg.