Fókuszban a MEGELŐZÉS - A prevenció fogalma és szintjei

A prevenció latin eredetű szó, megelőzést jelent. Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, melynek célja a betegségek megelőzése, az egészség fejlesztése, megőrzése, valamint a már meglévő egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítása, a károsodás további súlyosbodásának kivédése (Ádány, 2012).

A prevenciós tevékenységek színterei lehet a család, a köznevelési intézmények, a munkahely, az egészségügyi intézmények és egyéb közösségi színterek (civil, vallási közösségek, szervezetek) (Ádány, 2012).

A prevenció több szinten zajlik. Primer, secunder és tercier prevenciót különböztethetünk meg (Paulik, 2013).

A primer (elsődleges) prevenció a betegségek kialakulásának megelőzését szolgálja (tehát még a betegségek kialakulása előtt zajlik). A kockázati tényezők gyakoriságának csökkentését, kiiktatását és a védekezőképesség kialakítását célozza. Az egészségügyi alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primer prevenciós tevékenységek az egészségnevelés és a védőoltások (Ádány, 2012; Ilyés, 2013; Bokor, 2009)

A secunder (másodlagos) prevenció a tünetmentes egyének azonosítása és kezelése a betegség tüneteket adó formájának megelőzésére (tehát már fennáll a betegség, de még korai stádiumú, nem mutatkoznak tünetek), tulajdonképpen a szűrést, a szűrővizsgálatokat jelenti. Cél a megbetegedés korai felismerése annak érdekében, hogy a kezelés mielőbb megkezdődhessen. (Ádány, 2012; Ilyés, 2013).

A tömeges szűrővizsgálatok a lakosság egészére kiterjednek, ilyen a magzat szűrése (pl. Down-szűrés, terhesgondozás során fejlődési rendellenességek szűrése UH-val, spina bifida szűrés) és az életkorhoz kötött szűrések (pl. csípőficam szűrése 4 hónapos korig, vérnyomás mérése 3 és 6 éves kor között évente, golyvaszűrés 11 éves kortól, stb.) Célzott szűrővizsgálatokat szerveznek a daganatos betegségek szűrésére (emlőrák-, méhnyakrák-, vastagbélrák- és prosztatarákszűrést). Továbbá léteznek előírt szűrővizsgálatok, foglalkozás-egészségügyi szűrések (alkalmasságvizsgálatok) (Bíró, 2018; Ilyés, 2013).

A tercier (harmadlagos) prevenció a tüneteket adó betegség kezelése az állapotromlás, a további -tartós- károsodások, szövődmények kialakulása vagy az ismétlődés megelőzése érdekében, a rehabilitáció, gondozás (Ádány, 2012; Bokor, 2009).

Felhasznált irodalom:

Ádány, R. (2012): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Bíró, É. (2018): A prevenció és szintjei. Debreceni Egyetem: Egyetemi jegyzet.

Bokor N. (2009): Általános ápolástan és gondozástan. Medicina Könykiadó, Budapest.

Ilyés, I. (2013): Prevenció és egészségmegőrzés az alapellátásban. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Paulik, E. (2013): Az egészségi állapot egyéni és közösségi befolyásolhatósága. In: Paulik, E. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. JATE Press, Szeged, pp. 13-17.