A fiatal felnőttkor krizise

A fiatal felnőttkor a gondtalanságról elhíresült időszak, amikor a testünk egészséges, a választások nyitva állnak előttünk és legfőbb feladatunk az élet élvezete. De valóban ilyen egyszerű és gondtalan időszak ez?

A modern világ fiataljai valóban széles karrierlehetőségek és életút közül választhatnak – azonban a választások végtelensége erős szorongást okozhat, hiszen minden amit nem választunk, arról lemaradunk. Nincs már standard életút, nem egyértelmű, hogy karriert építsünk vagy online tartalomgyártásból éljünk, stabil párkapcsolatban szeretnénk lenni vagy élvezni a szingli lét szabadságát, utazni vagy otthont teremteni, családot alapítani vagy önmegvalósítani. Valahol egyszerre szeretnénk mindegyiket.

A fiatalok az elköteleződés válságában vannak, hiszen a fogyasztói társadalomban megtanultuk, hogy mindig mindennél és mindenkinél lehet még jobbat és szebbet találni, a változtatás értéke magasabb lett az állandóságnál. Kérdés egyáltalán milyen értékek mellett érdemes elköteleződni a gazdasági jóléten kívül, ami az egyetlen általánossá vált cél.

A fiatalok úgy lépnek ki a munkaerőpiacra, hogy jólétet és megbecsülést szeretnének az első pillanattól, és nehezen küzdenek meg a csalódásokkal, amit a hierarchiába betagozódás és a nagy elvárásokat követő kiégés okoz. A munka világa új szereptanulást kíván meg, a hatalommal való viszony rendezését.

A tanulmányok elhúzódása miatt nehézkes a szülőkről való leválás, a lakhatási költségek és ingatlanárak nem segítik a saját otthon kialakítását. a szülőkről leválás azonban szükséges ahhoz, hogy a fiatal önálló döntéseket tudjon hozni, be tudjon illeszkedni a társadalomba és merje vállalni önmagát minden helyzetben. A jogi felnőtté válás nem egyenlő, az érzelmi, anyagi vagy fizikai különválással. Ezért is nevezzük ezt az időszakot posztadoleszcenciának, amikor a tinédzserkori tendenciák részben fennmaradnak a fiatalok életében.

A személyes párkeresés szinte teljesen a múlté, az online ismerkedés pedig hosszú sikertelen próbálkozásokat hozhat. Az önismeret és az identitás kialakulása pedig szükséges ahhoz, hogy teret tudjunk adni az intimitásnak, be merjünk engedni másokat az énhatáraink mögé a feloldódás félelme nélkül. A párkapcsolat nemcsak vonzalom és szerelem, de alkalmazkodás, közös formálódás és integráció egymás családjába is, miközben közös jövőképet hozunk létre.

Fiatalnak lenni tehát nem könnyű. Kialakítani a felnőtt identitásunkat, leválni a szüleinkről, megtalálni a számunkra leginkább kompatibilis karriert és párkapcsolat sokszor többszöri próbálkozásra komoly kihívást jelent, miközben a társadalom értékei is szinte egytől egyig megkérdőjeleződtek.