Egy-egy napunk során jó néhányszor átélünk negatív érzelmeket, előjönnek negatív gondolatok – türelmetlenség a büfében várakozva, parkolóhelyet keresve, vagy féltékenység érzése amiatt, mert valaki más kapta meg azt, amit mi akartunk. Az irigységgel szemben, amikor „csak” megkívánjuk azt, ami a másé, a féltékenységben az is benne van, hogy elveszítjük azt, ami a miénk. Féltékennyé válunk akkor, amikor a párunknak vagy házastársunknak hozzánk hasonló nemű ismerősei vannak, amelyekről azt hisszük, hogy akár romantikus kapcsolatokba is fordulhatnak. Vagy amikor egy régi barátunkon azt látjuk, hogy az újonnan megismert ismerősével nagyon sok közös tulajdonságot fedez fel. A féltékenység az egyik legtermészetesebb válasz az észlelt veszélyekre.
Lehet bármi is előnyös a féltékenységben?
Találunk bármi előnyét is a féltékenységnek? Nos, talán lehet. Például használhatjuk önismeretre a saját bizonytalanság érzésünk megfigyelésére. Több olyan kliens van, akik azért fordulnak pszichológushoz, mert úgy érzik, hogy a kapcsolatuk kimerült és ellaposodott, de nem tudják azt, hogy hogyan tovább, mi lehet a jó döntés. Ilyen esetekben a féltékenység nagyon jól „katalizálja” a döntéseiket. Kapcsolatokban (is) benne van az az igazság, hogy nem értékeljük azt, amíg fel nem merül az elvesztésének a lehetősége. Ennek felismerésében segíthet a féltékenység érzése.
A féltékenység egy olyan önismereti tanácsadó lehet, ami, ha nem is teljes mértékben, tisztázza, hogy milyen is a kapcsolatunk egy másik emberrel, mennyit is ér nekünk az a másik valaki.
Hogyan használjuk a féltékenységet pozitívumként?
Ha leegyszerűsítünk, akkor a féltékenységet a félelem mozgatja. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy pontosan mitől is félünk? Netán attól, hogy elveszítjük a kapcsolatunkat? Vagy attól, hogy elveszítjük a kontrollt valaki fölött? Vagy attól, hogy ha ezt a kapcsolatunkat elveszítjük, akkor már nem is lesz másik? Fontos, hogy ismerjük azt, hogy pontosan mi is az, amitől félünk. Ez nagyon sokban hozzásegíthet minket ahhoz, hogy túljussunk ezen a félelmen.
Ahelyett, hogy beleesnénk abba a csapdába, hogy túlgondoljuk a féltékenységgel kapcsolatos aggodalmainkat. Sajnos sokkal könnyebb elmerülni azokban történetekben, amiket igaznak hiszünk, de mégis, próbáljuk meg ezeket a helyzeteket igazán a saját javunkra fordítani: nagyon sokat nyerhetünk ezzel a fajta önismerettel. Vizsgáljuk meg, hogy mit is jelent nekünk akár a félelem, a bizonytalanság vagy éppen a veszteség érzése. Mi is lehet bennünk igazán e mögött?
A féltékenység (sok más mellett) tehát tulajdonképpen egy újabb kaput nyit ki, ami mögött a mi személyünk, gondolataink és érzelmeink húzódnak meg. Nem könnyű természetesen elveszni a saját hiedelmeink csapdájában és ez másoknál is így van. De emellett ne szalasszuk el az ebben rejlő önismereti lehetőséget sem, mert ezzel nagyon-nagyon sokat nyerhetünk magunkról.
Komment írása