Fájdalmas, nehéz, de valódi megoldást ad: az önreflexió

Miért fájdalmas és nehéz? Mert a saját felelősségünket vesszük górcső alá. Mennyiben vagyok én felelős a kialakult helyzetért, mi az én szerepem benne, miért élem meg az egészet így, hol és miért talált el ennyire… Mennyivel könnyebb és egyszerűbb mást hibáztatni, vagy csak külső tényezőkre fogni a történteket, felmentve ezzel magam a felelősség alól. De ez csupán látszatmegoldás. Attól, hogy mi nem akarjuk, merjük vagy nem tudjuk a saját szerepünk látni, a körülöttünk lévők látni fogják. A saját hibáinkkal nehéz és kellemetlen szembesülni – miközben emberi dolog hibázni.

Az önreflexió azt jelenti, hogy képesek vagyunk az érzelmeink, gondolatain, viselkedésünk és tetteink elemzésére. Mit és miért cselekedtünk úgy ahogy. Ehhez elengedhetetlen, hogy például, ha egy számunkra kellemetlen helyzetre hevesen reagáltunk, megvizsgáljuk: mire emlékeztet a szituáció? Hol éltem meg hasonlót? Mi az, ami a heves reakcióm valójában kiváltotta? Netán egy régebbi sérelem sejlett föl? A mostani helyzetben mi az, amit én tettem, mi az én saját felelősségem? Érdemes ilyenkor arra a szólásunkra is emlékeznünk, miszerint kettőn áll a vásár!

Próbáljuk meg kicsit kívülről nézni a dolgokat és magyarázatot találni rájuk. Szemlélődjünk, vizsgálódjunk az érzéseink, élményeink között. Merjük a kellemetleneket is átélni, a mélyükre nézni és elfogadni, hogy nem csak a jó, kellemes érzések az elfogadhatóak.

Akármit is találunk magunkban, fontos, hogy el tudjuk ezeket fogadni, hogy részünket képezik, hogy természetes dolog, hogy vannak olyan érzéseink, amelyekre nem vagyunk büszkék. Mindenkinek vannak. Amikor feltártuk a részleteket, akkor megvizsgálhatjuk azt, hogy szükséges-e bármin is változtatnunk.

Minél jobban értjük saját működésünk, annál stresszmentesebben tudjuk élni mindennapjainkat.