Érzelmekre vakon élni

„Ne akarj élni érzelmeid nélkül // Olyan mintha sírnál könnyeid nélkül” – írta Tóth Árpád az Érzelmek nélkül? című versében.
Ezek a sorok talán jól érzékeltetik, hogy a mindennapi életünket az érzelmek teszik teljessé. Olyan, mintha szürke napok sorát színesítenénk érzésekkel, benyomásokkal. Nem véletlen, hogy az utóbbi években ilyen nagy hangsúly helyeződik az érzelmek átélésére, a belső változások megfigyelésére, valamint az érzéseink hatékony kifejezésére. Számos fórumon olvashatjuk, hogy az érzelmeinknek teret kell adni, azonban arról kevesen írnak, hogy ez nem mindig ilyen egyszerű.

Létezik ugyanis egy állapot, melyben az érzelem-felismerési és –szabályozási képesség sérül. Ezt nevezik alexitímiának.

Az alexitímiás személyek nehezen tudnak saját belső állapotukra reflektálni és nehezen értik meg mások érzéseit. Például arra a kérdésre, hogy „Hogy érzed magad?” jellemzően általános választ adnak (pl. „Nem tudom”; „Jól”), a specifikus érzelmek megfogalmazása (pl. „Izgatott vagyok”; „Lehangoltnak érzem magam”) már nehézséget okoz.
Emellett korlátozott képességük van a stresszes helyzetekkel való megküzdésre, és általában egészségtelen szokásaik is vannak (pl. drogfogyasztás, alkohol). Problémáik vannak a saját fizikai és érzelmi tüneteik felismerésével, nehezen ismerik fel saját belső érzéseiket és nehezen értik meg mások érzelmeit (Kojima, 2012; Láng, 2009), ezért sok más hatás mellett összefüggésbe hozható az evészavarok kialakulásával is.

Továbbá jellemző a fantáziaszegény, külső orientációjú gondolkodás (Zackheim, 2007). Ennek következtében problémáik lehetnek a személyközi kapcsolatokban: nehezen alakítanak ki és tartanak fenn szoros kapcsolatokat, és a társas kapcsolatokat nem tudják protektíven (védőfaktorként) használni a stressz ellen (Kojima, 2012; Nandrino et al., 2012). Gondolkodásuk merev, részletekre koncentráló és fantáziaszegény (Láng, 2009). Ez további nehézséget okoz társas kapcsolataikban.

Az alexitímia diagnosztizálása kérdőíves módszerrel történik, ezt követően pedig elindulhat a beteg pszichoterápiás egyéni vagy csoportos kezelése.

Felhasznált irodalom:

Kojima, M. (2012). Alexithymia as a prognostic risk factor for health problems: a brief review of epidemiological studies. Biopsychosocial medicine, 6(1). doi: 10.1186/1751-0759-6-21.

Láng, A. (2009). Érzelemszabályozás és kötődés összefüggései normatív mintában. Alkalmazott Pszichológia, 11(3-4), 5-17.

Nandrino, J.-L., Berna, G., Hot, P., Dodin, V., Latrée, J., Decharles, S., & Sequeira, H. (2012). Cognitive and physiological dissociations in response to emotional pictures in patients with anorexia. Journal of Psychosomatic Research, 72(1), 58-64. doi: dx.doi org/10.1016/j.jpsychores.2011.11.003

Zackheim, L. (2007). Alexithymia: The expanding realm of research. Journal of Psychosomatic Research, 63(4), 345-347. doi: dx.doi org/10.1016/j.jpsychores.2007.08.011